Az agilis átállás nagy kihívás bármilyen szervezet számára. Nem könnyű a meglévő gyakorlatokon változtatni, és a sikert több buktató is fenyegeti. Ahhoz, hogy valódi változást érhessünk el, érdemes tanulni az agilis-digitális transzformációt megkísérlő vállalatok gyakori hibáiból.
A sikeres agilis transzformáció leggyakoribb buktatói:
1. Egzotikus ötlet, vagy a vállalati kultúra alapja?
Egyre többen látják úgy, hogy az agilitás közvetlenül járul hozzá a vállalat versenyképességéhez, így az átállás valódi stratégiai prioritássá válik. A legsikeresebb vállalatok példája azt mutatja, hogy a hatásos transzformáció kulcsa a szervezeti működés és kultúra gyökeres átalakítása.
Az átállás nem kezelhető egy önálló, izgalmas projektként, amin a hagyományos vállalat egyes csapatai dolgoznak. Az agilitás átírja a korábbi szerepeket és kereteket, ezért megköveteli az eltávolodást a megszokott mintáktól.
Nem csak új technikák használatáról van szó: az agilis transzformáció olyan mélyreható kulturális váltás, ami a vállalat minden szintjén új működési modellt jelent. Ennek sikeréhez pedig elengedhetetlen az agilitás kitartó és folyamatos gyakorlatba ültetése, a berögzült szokások tudatos megváltoztatása.
Nem egy transzformációs projekt köszönheti sikertelenségét annak, hogy a vezetés (nem ismerve fel a kulturális váltás jelentőségét) maga is a hagyományos megközelítést megőrizve kezelte az agilis átállást.
2. Átállás egy csapásra
Az agilis átállás nagy kihívás egy vállalat számára. Megkezdése előtt ezért érdemes reális képet alkotni az agilis transzformáció ütemezéséről és stratégiájáról, majd ezt folyamatosan felülvizsgálni az átállás során. Sok vállalat szembesül azzal, hogy (túlzottan optimista) elvárásaihoz képest lassú és nehézkes az átállás, ami az agilitásba vetett bizalom megrendülésével is fenyeget.
A terv kialakításában nagy segítséget jelenthet, ha megértjük: az agilis átállás nem egy egyszeri, nagy váltást, hanem apróbb változások sorozatát jelenti. A transzformáció célja pedig nem más, mint hogy felkészítse a szervezetet a változásokhoz való alkalmazkodásra. Az agilitás segítségével a szervezet a folyamatos fejlődés útjára lép.
Ezért aztán az agilis transzformáció soha nincs “elvégezve”. Nem gondolhatjuk, hogy egy jól megválasztott céldátum után elégedetten dőlhetünk majd hátra, hiszen a sikeres átállás eredménye pont a szervezet folytonos változása, az eredmények állandó felülvizsgálata lesz. A vállalati agilitás útján a szervezet képessé válik a kísérletezésre és a környezetéhez való alkalmazkodásra, ezzel állandósítva a változást.
3. Ragaszkodás a könyv szerinti megoldásokhoz
Bár a sikeres agilis vállalatok gyakorlati megoldásainak ismerete fontos forrás, fel kell ismernünk, hogy bizonyos formai elemek megvalósítása még nem jelent valódi agilitást. Létezhetnek univerzálisan hatékonynak ítélt agilis technikák, de ezek “kipipálása” egy listáról még nem tesz automatikusan sikeressé egy vállalatot.
Ezért fontos, hogy megértsük az agilis módszerek alapjául szolgáló értékeket. A miértek vizsgálata vezethet el egy valóban agilis szervezethez és vállalati kultúrához, amely kifejleszti a saját módszereit és a helyzetének megfelelő technikai eszköztárat.
Elengedhetetlen, hogy minden érintettnek tiszta és közös képe legyen arról, mi az agilis átállás célja és értéke. Csak így biztosítható, hogy a csapattagok ne egy előre definiált folyamatot vagy modellt igyekezzenek implementálni, hanem magukévá tegyék az agilis hozzáállást, és saját megoldásokat építsenek.
4. Döntések és erőforrások
A vállalati agilitás lényegét tekintve egy “bottom up” elképzelés, alapja a munkavállalók felhatalmazása, ezért a transzformáció sikere nagyban múlik a csapattagokon. Az átállás során ehhez a gondolathoz kell szabnunk a szervezet felépítését és döntési mechanizmusait is, felülírva a korábbi folyamatokat.
Egy agilis vállalatban a vezetés egyik legfontosabb feladata az akadályok elhárítása, hogy a munkavállalók a problémák megoldására fókuszálhassanak. Egy ilyen környezetben kulcsfontosságú az erőforrások elérhetősége, és a gyors, rugalmas döntési mechanizmusok működése.
Ezért az agilis transzformáció során a vezetésnek olyan kérdésekre kell válaszokat adnia, mint például:
- milyen vállalati hierarchiával érhetjük el leghatékonyabban céljainkat?
- ilyen képességekre lesz szükség az agilis szervezetben, és ez milyen HR feladatokkal jár?
- hogy mérjük a teljesítményt ebben az új és rugalmas helyzetben?
- hogyan biztosítsuk az erőforrások elérhetőségét és hatékony felhasználását?
A vállalat agilis-digitális átalakítása mélyreható pozitív változásokat eredményezhet a szervezet működésében, de gyakorlati megvalósítása sok buktatót rejt magában. A KÜRT Akadémia Digitális Transzformáció programjai segítik a felső-és középvezetőket, hogy jobban megértsék az agilis átállás szervezetre gyakorolt hatását. Ez a sokszempontú képzési program élvonalbeli gyakorló szakemberek tapasztalatára építve készít fel a vezetői, menedzsment, stratégiai és technológiai kihívásokra.
Források:
https://ideas.riverglide.com/5-common-mistakes-in-agile-transformations-3f4143855e7d
Hozzászólások
Comments are closed.