Hatszemszög – Őszinte találkozás az örök jelennel
tudomány, művészet, gazdaság
A Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia közös programsorozata
Három nézőpont, három világkép. A Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia közös programsorozata arra tesz kísérletet, hogy egy-egy kiállítás központi témáját hatszemszögből világítsuk meg. Vajon mik a különbözőségek a tudomány, a művészet és a gazdaság szereplőinek hozzáállásában? Vajon vannak-e eszközeikben, eredményeikben, gondolkodásmódjukban hasonló vonások? Meghívott vendégeink 10-10 perces előadását követően közös beszélgetésen fejtjük fel a hatszemszögben rejlő izgalmas találkozásokat.
Az előadáson való részvétel ingyenes, de a férőhelyek száma limitált, így a részvételt regisztrációhoz kötjük! Kérjük, részvételi szándékát az alábbi gombra kattintva nyíló űrlapon jelezze!
Regisztrálok
VI. ALKALOM: Őszinte találkozás az örök jelennel
Hogyan tudunk kontúrokat rajzolni magunknak, ha úgy érezzük, állandóan változunk? Hogyan találjunk kapaszkodókat, ha folyamatos átmenetiségben élünk? Ezt megkérdezheti az egyén, a vállalat vagy egy egész társadalom is. A TUDOMÁNY képviseletében Orvos-Tóth Noémi, a GAZDASÁG szemszögét megmutatva Császár Csaba, a MŰVÉSZETI világból pedig Felsmann István keresi velünk arra a választ, hogy az állandó elmúlás milyen hatással van ránk, és hogyan tudunk új perspektívából ránézni.
A beszélgetés a Kiterjesztett jelen – átmeneti valóságok című kiállításhoz kapcsolódik.
Az I. alkalom a mesterséges intelligencia és a hálózatok kapcsolatáról szólt, itt tudod visszanézni.
A II. alkalom a gasztrohálózatokról szólt, itt tudod visszanézni.
A III. alkalom arra kereste a választ, hogy kibékíthető-e a slow és a digitalizáció egymással, itt tudod visszanézni.
A IV. alkalommal a szocmodern építészeti örökségünk került a középpontba, melyet itt tudsz visszanézni.
Az V. alkalom a véletlen és az innováció kapcsolatáról szólt, amit itt tudsz visszanézni.
A Hatszemszög 3 vendégéről bővebben:
TUDOMÁNY
Orvos-Tóth Noémi, klinikai szakpszichológus
Noémi életútja nem klasszikus, egyenes haladás, hanem vargabetűk és önmegtalálások sorozata – vagy talán éppen ez az, amit egyenes haladásnak nevezünk? Fiatalkorának fontos epizódja, amikor 1987 nyarán, 15 éves korában családjával elhagyják Magyarországot, és három évig menekültként élnek az NSZK-ban. Ezután, 1990-ben térnek haza Magyarországra, itthon business képzést követően a családi gépipari vállalkozásban kezd el dolgozni, majd egy multicégben lesz alkalmazott projektmenedzserként. Itt ébred rá, hogy nagyon távol került gyerekkori álmától, így a biztos egzisztenciát feladva visszaül az iskolapadba, és 30 évesen elkezdi az ELTE pszichológia szakát. Közben megszületik lánya, ami nemcsak egyéni, de szakmai életére is nagy hatással lesz. Azóta eltelt 20 év: klinikai szakpszichológusi végzettséget szerzett, és praxisában olyan intenzív terápiás élményeket élt meg pszichológusként, amelyek nemcsak a jelen magyar társadalmat rajzolják fel számára mélyen karistoló ceruzával, hanem azt is, hogy a mai társadalom elakadásai, tragédiái, szenvedései miként erednek a családi és történelmi múltból. 2018-ban megjelenő Örökölt sors című könyve egy országgal ismertette meg a transzgenerációs traumák és örökségek világát, a 2021-ben megjelenő Szabad akaratban pedig azt vizsgálja meg, hogy miként tudunk az örökölt sorsunkat megismerve és azt meghaladva szabadon, szabadabban élni.
MŰVÉSZET
Felsmann István, képzőművész
2013-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Jelenleg Budapesten él és dolgozik. Főleg Magyarországon állított ki, de több európai országban is volt már kiállítása. Foglalkozik szobrászattal, festészettel, grafikával, de ezek mellett készít performanszokat és installációkat is. Az egyik legkiterjedtebb műcsoportja a „Lego Absztrakt Reliefe” sorozat, amelyet 2009 óta épít. A Lego táblaképek a fentebb említett képzőművészeti irányzatokat mind magukba foglalják. A dekonstrukció egy kortárs filozófiai irányzat, amely Jacques Derrida francia filozófus nevéhez kötődik, és elsősorban az irodalomelméletben alkalmazzák. Lényege a fogalmak és teljes irodalmi művek szétszedése, és gyakran szabad asszociáción alapuló újraépítése. A Lego-reliefek ehhez hasonló gondolaton alapulnak, miszerint az információk, a képek szétesnek, megsemmisülnek, majd újraalkotott egésszé állnak össze. Felsmann munkáinak egy része folyamatosan változik, materiális és fogalmi értelemben egyaránt képesek az átalakulásra. Ilyen műnek tekinthető a Családi Porcelánkészlet is, amely először 2014-ben az acb Galériában került bemutatásra. A mű egy dekonstrukciós alkotói folyamat: a dobállványokra rögzített porcelánokon addig dobolnak, amíg azok szét nem törnek. Amikor az előadás véget ér, létrejön az installáció.
GAZDASÁG
Császár Csaba, szervezetfejlesztési szakértő, a KÜRT Akadémia szenior partnere
Közgazdászként végzett a Corvinuson 1992-ben, majd néhány évnyi egyetemi oktatói tapasztalatszerzés után kollégáival szervezetfejlesztő céget alapítva váltott át az üzleti szektorba. A kezdetektől vállalati átalakulásokon és vezetőfejlesztő programokban dolgozik, munkája mellett folyamatosan képezve is magát. Hazai módszerspecifikus nemzetközi programok tapasztalataiból is építkezik, miközben hazai és nemzetközi képzési programok oktatójaként is segíti a szakma következő generációját. Munkájához integratív megközelítéssel közelít: az üzleti stratégiák és modellek hatékonyság- és sikerfókusza, és a szervezetek emberi dimenziója közötti termékeny összhangot keresi. Felhatalmazó, az önszerveződésre és tanulásra építő működés megteremtésében támogatja ügyfeleit, leginkább felsővezetői csapatokkal dolgozva. Meggyőződése szerint a fejlesztési folyamat kiindulópontja a jelen helyzettel való őszinte találkozás, majd a tapasztalatokra való reflexióból és a helyzet megértéséből bomlanak ki a változások irányai. A jelenlegi társadalmi és környezeti változások hozta bizonytalanság közepette sokszor nem látszanak egyértelmű és hosszú távon is érvényes változási irányok – ilyenkor a tanulóképesség és rugalmasság megteremtése és fenntartása az alapja a továbblépésnek. A konkrét helyzetekre való szabad figyelem és szakmai megalapozottság mellett fontos eszköze a humor, ami a minket körülvevő paradoxonok és saját magunk elfogadásának lehetőségét adja meg.