A Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia közös programsorozata 

„A deepfake tényleg köztünk van” - állítja Kovács Gyula „mesterséges intelligencia evangelista”. A manipulált képek és videók bármelyikünket bármikor megtéveszthetnek, és nemcsak a médiafogyasztásunkat, hanem a munkaerőpiacot és a művészetet is átalakíthatják. Felemészt vagy felemel minket az egyre fejlettebb, mesterséges intelligencia alapú technológia? 

Erről beszélgettek a Ludwig Múzeum és a Kürt Akadémia Hatszemszög című programsorozatának vendégei, Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a CGI - Deepfake Kutatócsoport vezetője, Kovács Gyula, a Neuron Solutions társalapítója, ügyvezetője és Szauder Dávid médiaművész 2022. október 25-én. A beszélgetés házigazdája Tóth Kata, a Kürt Akadémia termékfejlesztési vezetője volt.

Pánik helyett megismerés

A deepfake jelenségével akkor szembesültünk először széles körben, amikor megjelent egy applikáció, amivel híres emberek arcát tehettük magunkra, illetve a Reddit tiltani kezdett bizonyos tartalmakat. Mint minden új technológia elterjedésekor, a 2010-es években is azonnal jelentkezett a morális pánik, ami a mai napig tart. 

„Felmerült a kérdés, hogy vajon a látás egyenlő-e azzal, hogy hihetünk a szemünknek.” - Dr. Veszelszki Ágnes

A felvetés releváns, hiszen a deepfake jelen van a kép- és az arcfelismerésben, a hangklónozásban és a gépi képalkotásban is. Például egy mesterséges intelligencia alapú programnak csak öt másodpercnyi hanganyagra van szüksége ahhoz, hogy a deep learning technológia alkalmazásával a saját hangunkon bármilyen mondat elhangozzon. Emellett az internetes adatbázisok alapján végtelen nem létező, új arcot lehet generálni. A deepfake kifejezést főleg az ultrarealisztikus, hamis videókra használják (ilyen terjedt el pár éve Obamáról és 2022-ben Zelenszkij-ről is). 

A deepfake technológia már széles körben elérhető, gyorsan fejlődik, és jelen van a mindennapjainkban. A felhasználására pozitív (például edukációs és szórakoztató), illetve negatív (például bűncselekményeket és manipulációt lehetővé tevő) példákat egyaránt látunk. A világos oldalt példázza, hogy a deepfake videókat etikus, üzleti célokra is fel lehet használni, például erre épít a Colossyan nevű magyar startup. Illetve képzeljük el, milyen hatást váltana ki magyar diákokból az, ha Einstein egy videón magyarázná el nekik a tananyagot. A sötét oldalt viszont illusztrálja az az eset, amikor Bruce Willis a saját hozzájárulása nélkül szerepelt egy orosz reklámban, vagy amikor a videókat abúzusra használták fel. 

Ijedelmünket ellensúlyozhatja, hogy a hamisítás nem új jelenség. Dávidék otthonában például lóg egy olyan Munkácsy Mihály festmény, amire a festő egyik tanítványa a mester halála után nyomta rá a pecsétet. A művészettörténészek évekkel később tudták csak bizonyítani, hogy a kép hamisítvány. A modern, manipulált tartalmakat még nehezebb felismerni, csak a szemek vagy bizonyos testrészek szokatlan mozgása lehet árulkodó a szakértők szerint. A legfontosabb különbség a manipuláció mértékében rejlik: az internet segítségével a modern hamisítványok gyorsan elterjedhetnek, és tömegeket befolyásolhatnak.

A három beszélgetőpartner egyetért abban, hogy nem mehetünk el szó nélkül a deepfake mellett, mert hat a tudományra, a gazdaságra és a művészetre is. „Itthon a technológia és a piac éretlen még, ezért sokat kell foglalkozni edukációval, tudásátadással” - mutatja meg Gyula az egyik kiutat a pánikból.

Párbeszédben a mesterséges intelligenciával

Szauder Dávid médiaművész az edukáció mellett egy másik utat mutat: eszközként használja a technológiát.

A legújabb alkotásai úgy születnek, hogy leül egy program elé, és párbeszédbe elegyedik a mesterséges intelligenciával. Bemond egy szöveget, amit az algoritmus képpé alakít. Dávid megnézi az eredményt, általában meglepődik, majd folytatja a beszélgetést. Egészen addig folytatja, amíg egy hosszas döntési mechanizmus eredményeképpen meg nem kapja a saját céljainak megfelelő alkotást, amit tovább tud szerkeszteni. A képernyőn feltűnik előtte egy mű, amin a gyakorlott művész szeme felfedezi Escher, Van Gogh és Michelangelo képi világát, illetve a saját elképzeléseit is. Ki hozta létre a művet, Dávid vagy a gép? Kinek a szellemi tulajdona, és ki, hogyan használhatja fel? 

„Művészként szembe akarok vele nézni, és be akarom építeni a saját gyakorlatomba. Nem végtermékként tekintek a mesterséges intelligenciára, hanem nyersanyagként.” - Szauder Dávid

Ezekre a kérdésekre nincsenek egyértelmű válaszok, hiszen a művészek és a jogalkotók még csak ismerkednek a technológiával. „Nagyjából fél éve ütötte fel a fejét az a három különböző rendszer, amivel már bárki gyárthat ilyen tartalmat” - meséli Dávid a rendezvényen. Az eredmény mindig más lesz, hiszen a program pixelenként, véletlenszerűen állítja össze a képet, és az sem mindegy, hogyan beszélgetünk vele (szaknyelven promptoljuk). „Jönnek az új verziók, és folyamatosan alakul előttem a kép. Mint amikor meglepetést kapsz karácsonyra, és már látod a csomag alakját a fa alatt, de nem tudod, mi van benne” - meséli a folyamatról. Mivel a mesterséges intelligencia mindenre érzékenyen reagál, és egyedi alkotásokat hoz létre, Dávidban a párbeszédek során azonnal az az abszurd kérdés merült fel, hogy van-e személyisége.

Háttérben az emberi szándék

A válaszhoz a technológiai háttér megértése során jutunk el. Ezek a programok az emberi intelligenciának csak egy szeletét képezik le, és azokból az adatokból tudnak dolgozni, amelyeket mi a rendelkezésükre bocsátunk. „A mesterséges intelligencia nem intelligens abban az értelemben, ahogyan mi az intelligenciáról gondolkodunk” - hangsúlyozza Gyula. „Általában egy gép nagyon szűk spektrumon, de mélyen tanul. Ehhez képest egy gyermek nagyon széles spektrumon tanul, de kisebb lépésekben”. Vagyis a technológia bizonyos folyamatokat gyorsabbá, költséghatékonyabbá, egyszerűbbé tud tenni, de nem tudja az embert teljeskörűen helyettesíteni. 

A deepfake lényege bizonyos mintázatok, például az emberi arcvonások megtalálása és újraalkotása. Dávid képein is szembetűnő, hogy a gép olyan mintázatokat talál meg, amiket az ember nem képes. A folyamatot mégis ő, a kurátor, a művész irányítja, vagyis a szándék az alkotás mögött mindig emberi. Ugyanez igaz a technológia többi felhasználási területére is, a bizonyítékhamisítástól kezdve az e-kereskedelmen át a paródiavideókig.

„A deepfake alakulását nem a technológia, hanem mi határozzuk meg.” - Kovács Gyula

Vedd kezedbe a jövőd, és fektess a vállalatod és önmagad fejlesztésébe. Válassz képzéseink közül, vagy egyeztess velünk a Zártkörű céges képzési lehetőségekről!

Válassz zártkörű céges képzéseink közül!