2020 nyarán kezdtünk el a Ludwig Múzeum munkatársaival közösen azon gondolkodni, hogy miként tudnánk széles közönség számára érdekes eseményeket, tudásmegosztó alkalmakat szervezni. Így született meg a hálózatkutatással foglalkozó Rejtett kapcsolatok és a tudomány, művészet és gazdaság szereplőit egy asztalhoz ültető Hatszemszög programsorozat.

De hogyan kapcsolódik a Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia egymáshoz? Barabási Albert-László és munkatársai nagyszabású, hálózatkutatással foglalkozó kiállítása megnyitásakor kapcsolódtunk be a Ludwig Múzeum mindennapjaiba. A hálózatkutatáshoz könnyen találtunk kapcsolódási pontot: legyen szó adatokról, adatalapú működésről vagy adatvizualizációról, minket nem kell kétszer hívni. De ha két lépéssel hátrébb lépünk, akkor az értékteremtés, a tudásmegosztás, a világot ma formáló erők, hatások és trendek alapos analizálása is közös értékeink a Ludwig Múzeummal.

Az együttműködésünk 2020 őszén és 2021 elején a Rejtett kapcsolatok című előadás-sorozattal kezdődött, majd 2021-ben a Hatszemszög sorozattal folytatódott.

Rejtett kapcsolatok

A BarabásiLab, a Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia közös előadás-sorozata a hálózatok rejtett kapcsolatairól

A rejtett hálózatok életünk megannyi területén felbukkannak, és látszólag egymástól távol eső területek is sokszor nagyon hasonló törvények alapján működnek. A három alkalmas programban egymástól látszólag távol eső területek hálózatkutatói mutatják be speciális kutatási területüket, majd a velük „párban felkért” előadóval közösen térképezik fel a látszólag távoli területek lehetséges, addig rejtett kapcsolatait.

A 30 perces előadásokat egy 30 perces beszélgetés követi.

Az előadások a Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódtak.

I. Siker a kreatív pályákon x Terjedési folyamatok emberi hálózatokban
Előadók: Janosov Milán és Szvetelszky Zsuzsa
2020. október 17.

Janosov Milán, hálózatkutató, fizikus
Közhely, miszerint a siker a kapcsolatokon múlik. Ugyanakkor, ha valami balul sül el, gyakran hajlamosak vagyunk a rossz szerencsénkre fogni. Hogyan lehetséges ilyen összetett, nehezen tényszerűsíthető jelenségeket a számok nyelvén, adatalapon vizsgálni? Milyen általános mintákat látunk kirajzolódni több ezer életpálya vizsgálata során a zene vagy éppen a film világából, ha a matematika nyelvén szeretnénk leírni a kapcsolatok vagy éppen a véletlen szerepét?

Szvetelszky Zsuzsa, szociálpszichológus, pletykakutató, MTA
Az emberi kapcsolatok szövevénye bonyolult. A szociálpszichológusok számára kellemes, de nagy kihívás megérteni és előrejelezni, hogy miként működik mondjuk egy közösség, egy triád, egy diád. Sokat tudunk arról, hogy milyen szabályszerűségek irányítják az interperszonális jelenségek rejtett aspektusait. Az előadás arra keresi a választ, hogy a természetes és mesterséges, homogén és heterogén emberi közösségekben mi terjed és hogyan. Szemügyre vesszük, hogy a tartalom vagy a forma (a csatorna) játszik-e fontosabb szerepet, s hogyan válik kezelhetőbbé a társas befolyás bonyolultsága.

II. Kulcsjátékosok az ökológiában x A Wikipédia hálózatai
Előadók: Jordán Ferenc és Kertész János előadása
2020. november 14.

Jordán Ferenc, biológus, rendszerökológus, az MTA doktora, az ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója
A természet bonyolult. Az ökológusok számára kellemes, de nagy kihívás megérteni és előrejelezni, hogy miként működik mondjuk egy erdő vagy egy tó. Azt már tudjuk, hogy bizonyos fajok nélkülözhetetlenek, nélkülük összeomlik a rendszer, míg mások csak szürke mellékszereplők. Az előadás arra keresi a választ, hogyan lehet a modern adatokkal és algoritmusokkal azonosítani a főszereplőket. Megnézzük, mely fajok a legfontosabbak egy ökoszisztémában, mely egyedek egy állati csoportban vagy éppen mely erdőfoltok egy tájban.

Kertész János, Széchenyi-díjas akadémikus, fizikus, hálózatkutató: A Wikipédia hálózatai
A Wikipédia csodálatos, hiszen a józan észnek ellentmondó módon, önkéntesek százezreinek önszerveződő komplex rendszerében eredményesen működik. Ezen rendszer mögött a cikkek egymáshoz kapcsolódásától a szerkesztők közötti érdeklődési összefüggésekig számos hálózat rejlik. Hogyan működnek ezek a hálózatok? Mit lehet belőlük a szerkesztői háborúkról, a cikkek fejlődéséről, vagy az információs térben való tájékozódásról tanulni? Ezekről a kérdésekről lesz szó az előadásban.

III. Pozíciók a globális művészeti mezőben x Élőlények hierarchikus kapcsolati hálózatai
Előadók: Perczel Júlia és Vicsek Tamás
2021. január 9.

Perczel Júlia, társadalomtudós, művészettörténész: Pozíciók a globális művészeti mezőben

Érdemes-e még nemzetállamokban gondolkodni a kulturális globalizáció korában? Lényeges-e egyes országok között kimutatni centrum-periféria viszonyokat vagy elsősorban területi hovatartozástól független hierarchiák rendezik a globális művészeti mezőt? Egyáltalán, megérthetjük-e mélyebben a művészeti mező sokrétű és összetett működését a hierarchia és a centrum-periféria fogalmain keresztül? Az előadás azt vizsgálja, hogy miként látszik a globális művészeti mező működése közép-kelet-európai perspektívából illetve, hogy megragadható-e a régió helyzete és szerepe koherensen globális kontextusban.

Vicsek Tamás, fizikus, akadémikus: Élőlények hierarchikus kapcsolati hálózatai

Az összetett rendszerek szinte mindegyike hierarchikus szerveződésű, mégis a hozzájuk rendelhető hierarchikus hálózatokra vonatkozó kvantitatív ismereteink nagyon korlátozottak. Mik az előnyei az ilyen szerveződésnek? A hatékonyabb működés? Esetleg a jobb információáramlás, illetve irányíthatóság? Vagy az, hogy az ilyen struktúrák jobban tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez? Két módszerrel közelítjük meg a fenti kérdésekre adható válaszokat. Először is olyan modelleket konstruálunk, amelyek alapszabályai jól egybecsengenek a hétköznapi életben megfigyelhető viselkedésformákkal. A modellek futtatása során a hierarchiák kialakulásának eredete és egyes tulajdonságai érthetővé válnak. Kísérleti megfigyeléseket is végeztünk több állatcsoport mozgására, illetve dominancia-viszonyaira vonatkozóan. Párhuzamosan fennálló, hierarchikus kapcsolati hálókat tártunk fel galambok, kutyák és vadlovak csoportjaiban.

Hatszemszög – tudomány, művészet, gazdaság

Három nézőpont, három világkép. A Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia közös programsorozata arra tesz kísérletet, hogy egy-egy kiállítás központi témáját hatszemszögből világítsuk meg.

Vajon mik a különbözőségek a tudomány, a művészet és a gazdaság szereplőinek hozzáállásában? Vajon vannak-e eszközeikben, eredményeikben, gondolkodásmódjukban hasonló vonások? Meghívott vendégeink 10-10 perces előadását követően közös beszélgetésen fejtjük fel a hatszemszögben rejlő izgalmas találkozásokat.

I. alkalom: Hálózatok és a mesterséges intelligencia
Nagy Ágoston, Szabados Levente és Szalóczy Nóra beszélgetése
2021. május 13.

Első alkalommal a hálózatok és a mesterséges intelligencia világát térképezzük fel a Rejtett mintázatok c. kiállítás apropóján. Szabados Levente, vezető AI szakértő, Nagy Ágoston, médiaművész és kutató, valamint Szalóczy Nóra egészségszociológus beszélgetnek arról, hogy a minket körülvevő társadalmi, kulturális, egészségügyi hálózatokon a mesterséges intelligencia milyen predikciókra képes, illetve hogy az alkotói és kutatófolyamatokra miként hat.

A beszélgetés a Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódott.

TUDOMÁNY
Szabados Levente, vezető AI szakértő, képzésvezető, KÜRT Akadémia

“A tudat a hivatásom.” – Levente eredeti háttere a kognitív tudomány és buddhizmus, de az utóbbi évtizedben mesterséges intelligencia területen dolgozik, tanácsadóként, kutatásvezetőként és technológiai igazgatóként. Bár fő fókusza a természetes nyelvfeldolgozás területére esik, vezetőként a technológia üzleti alkalmazása is figyelme homlokterében van, egyaránt részt vesz az elméleti kutatásban és gyakorlati megvalósításban is, tanácsadóként pedig segít az ügyfeleknek az AI által teremtett lehetőségek realizálásában.

Előadás: Mély neurális hálók prediktív ereje mindennapjaink hálózatain

Ezer szálon kapcsolódunk. Társadalmi hálók, ellátási láncok a gazdaságban, személyes kapcsolatok, melyek alapvetően meghatározzák jólétünket. Az elmúlt évtized a mesterségesintelligencia-kutatás területén drámai áttörések jegyében telt. Kérdés, hogy milyen módon alkalmazható a mély neurális hálók prediktív ereje mindennapjaink hálózatain?

MŰVÉSZET
Nagy Ágoston, kutató, médiaművész

Ágoston a Binaura művészeti csoport egyik tagja, amellyel algoritmikus művészeti installációkat, kreatív kódolással foglalkozó workshopokat és nyílt, szabad forráskódú szoftvereket készít. Fő kutatási területe a természeti folyamatok szimulálása, adatvizualizáció és szonifikáció, decentralizált hálózatok kulturális hatásai, valamint a kiterjesztett észlelésen alapuló rendszerek kognitív vonatkozásai. Autonóm művészeti tevékenysége mellett korábban kutatott a Kitchen Budapest Media Lab-ban és a Prezi szoftvercég Delight Research Lab-jában. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Immerzív Média Labor kutatásvezetője.

Előadás: Hogyan hat az AI a kreatív alkotói folyamatokra?

A mesterséges intelligencia és a kreatív alkotói folyamatok egymásra hatásáról szól az előadás, elsősorban a képző- és más mediális művészetek vonatkozásában.

GAZDASÁG
Szalóczy Nóra, egészségszociológus, az IQVIA Real World Evidence üzletágvezetője

10+ éves, elsősorban kvantitatív kutatói tapasztalattal rendelkezik, főképp healthcare területen. Az egészségügyhöz kapcsolódó szakmai előéletében adatelemző cég, médiaügynökség, piackutató cég és gyógyszeripari vállalat egyaránt szerepel. Jelenleg az IQVIA Real World Evidence üzletágvezetője és a Semmelweis Egyetem PhD hallgatója, illetve az SE-ETK tanársegéd oktatója. Szociológusként mindig is érdekelték a rejtett összefüggések az adatokban, és ezek társadalmi haszonként való alkalmazhatóságai. Hiszi, hogy a digitalizációval és az új generációs statisztikai módszerekkel – mint az AI – kimagasló eredmények érhetőek el a gyógyítás és a betegellátás terén.

Előadás: Az egészségügy rejtett mátrixai

Vajon a "vírusjelenség" mennyiben mutat túl önmagán? Hasonló mozgásokat életünk számos egyéb területein is felfedezhetünk. Nem csak a vírusok fertőznek, szövevényes hálózatok, rejtett mintázatok határozzák meg az egészségi állapotunkat, amelyekre sokszor nem is gondolunk. Az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók helyzete is speciális, hiszen a társadalmuk egyszerre nyitott és zárt. Talán most kezdjük megérteni, hogy minden mindennel összefügg? De hogyan? Milyen bonyolult összefüggéseket/mintázatokat találunk az egészségügy világában?

II. Ízhálók: a hálózatok és a gasztronómia kapcsolata
Barabási Albert-László, Merkl Márta és Hlatky-Schlichter Hubert beszélgetése
2021. június 10.

Vajon hol a határ az élménygasztronómia és a food design között? Hogyan békíthetők ki a fenntarthatósági, az egészségügyi, a gasztronómiai és a gazdasági megfontolások egymással, ha étkezésről van szó? És miként hatnak egymásra kultúrák, emberek, vendéglátóhelyek a gasztronómia területén? Barabási Albert-László hálózatkutató, Merkl Márta művészettörténész és Hlatky-Schlichter Hubert gasztrovállalkozó világítják meg az elsőre egyszerűnek tűnő kérdést: mit jelent az, hogy jót enni? Kapcsolódó kiállítás: Rejtett Mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve.

A beszélgetés a Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításhoz kapcsolódott.

TUDOMÁNY
Barabási Albert-László hálózatkutató, a Northeastern University és a CEU professzora, a BarabásiLab vezetője Fizikusként végzett az ELTE-n, érdeklődése a kilencvenes években fordult a minket körülvevő hálózatok felé. Mára a hálózattudomány megkerülhetetlen alakja lett. Kétlaki életet él, Bostonban és Budapesten tölti ideje nagy részét. A gyógyítás hálózatos megközelítésétől a képzőnűvészek sikerén át a tudományos élet működéséig számtalan területen úttörőként mutatta meg, hogy a hálózatok kvantitatív elemzése a természetes, a társadalmi és a technológiai hálózatok terén is áttörést hozhat. Az általa vezetett BarabásiLab kutatási eredményeit bemutató nagyszabású Rejtett mintázatok című kiállítás június 20-ig látogatható a Ludwig Múzeumban.

Előadás: Ízek és molekulák hálózatai Ételeinkben több mint 27 ezer molekula fedezhető fel, ám ezek jelentős részét még nem ismerjük igazán. Tudjuk, hogy mit eszünk és ez milyen hatással van egészségünkre? Ismerjük az ízek rejtett hálózatát? Az előadásban a kiállítás 3 dimenziós, kiterjesztett valóságban (AR) életre kelő ízhálózatát ismerhetjük meg, és közelebb kerülhetünk az étkezés hálózatos megközelítéséhez.

MŰVÉSZET
Merkl Márta művészettörténész, design- és képzőművészeti projektmenedzser, food design kutató

Márta dolgozott korábban kortárs képzőművészeti galériánál, alapítványnál, képzési és ismeretterjesztő programokban, valamint design egyetemen (MOME). 2019-től a Várkert Bazár kiállításszervezője és a Budapesti Corvinus Egyetem PhD hallgatója. Kutatásának fókuszában a food design áll, azon belül az étkezési élmény. A Kooperatív Doktori Program ösztöndíjasaként részt vesz az Onyx Étterem átalakulásában.

Előadás: Bizonytalan mezsgyék a design, a képzőművészet és a gasztronómia között A művészettörténet által Eat Artként ismert irányzat hogyan van jelen kortárs viszonylatban a képzőművészet területén és azon túl? Mi az a food design: milyen alcsoportjai és megközelítései vannak? Hol mosódnak el a határok a gasztronómiai és a food design szcéna közötti? Az előadás az ételhez és az étkezéshez köthető design, a képzőművészet, valamint a gasztronómia kapcsolódási pontjairól ad ízelítőt.

GAZDASÁG
Hlatky-Schlichter Hubert, gasztrovállalkozó, a KIOSK Budapest és a Michelin-csillagos Babel Budapest tulajdonosa

Ikonikus vendéglátós, gasztrovizionárius. Nagycsaládban nőtt fel, dédmamájának, nagypapájának és nagymamájának köszönhetően hamar az ízek szerelmesévé vált. A Michelin-csillagos étterem, a Babel Budapest megálmodója és lelke.Tíz évvel ezelőtt alapította a KIOSK-ot Budapest szívében, ami rendezvényhelyszínként is funkcionál, rengeteg eseménynek adott otthont, ezzel Budapest szerves részévé vált mára, ahol a vendégélmény-koncepciók sokszínűsége dominál. Hubert filantróp alkat, a Segítő Angyalok Alapítvánnyal a rászorulókat támogatja.

Előadás: Inspiráló ízélmények és a vendéglátás átalakulása Hogyan hatnak egymásra a különböző gasztrokultúrák? Miből merít egy Michelin-csillagos séf, és miből egy étterem megálmodója? Hogyan lehet az ízélményből gazdasági vállalkozás és „showműsor” is egyszerre? Az előadásban az ízek és kultúrák egymásra hatása mellett arról is szó lesz, hogy a koronavírus utáni (budapesti) gasztroélet hogyan alakul át.

III. Digitalizáció vs slow – Kibékíthetetlen ellentétek?
Kürti Tamás, Márky Ádám és Szolnoki József beszélgetése
2021. szeptember 2.

Hogyan békíthetjük ki? Vajon hogyan tudunk kiegyensúlyozott életet élni és a pillanatban megpihenni, ha úgy érezzük, a digitalizáció őrült tempóra kényszerít minket? Vagy éppen a digitalizáció az, amely megmenekíthet minket a robotikus munkáktól, és teret adhat a szusszanásra és a merengésre? Kürti Tamás, a KÜRT Akadémia tulajdonos-intézményvezetője arról mesél, hogy a gazdaság digitalizációja miként szabadíthat fel erőforrásokat és adhat teret a nyugodt nézelődésre, Márky Ádám, a hazai vállalati mindfulness oktatás egyik úttörője a tudomány képviselőjeként azt mutatja meg, hogy milyen veszélyt jelent az információs társadalom mentális és fizikai egészségünkre, Szolnoki József képzőművész pedig a művészet szerepét és törekvéseit mutatja meg, amelyek a nyolcvanas évek közepétől kezdve igyekeznek alternatívát nyújtani a túlgyorsuló, környezetterhelő és kizsákmányoló gyakorlatokkal szemben.

A beszélgetés a Ludwig Múzeum Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállításához kapcsolódott.

TUDOMÁNY

Dr. Márky Ádám a Longevity Project orvosigazgatója, a hazai vállalati mindfulness oktatás egyik úttörője
Fő érdeklődési területe a pszichológiai rugalmasság fejlesztésének szerepe a fenntartható vezetői teljesítményben és jóllétben. Rendszeresen oktat kontextuális viselkedéstudományokat orvosoknak, orvostanhallgatóknak és pszichológusoknak.

Az előadás témája: A valósághoz manapság szinte csak az digitális eszközeinken keresztül kapcsolódunk. Az ennek következményeként létrejött online és információs társadalom akkora és olyan gyors változás eddigi világunkhoz képest, melyhez még el sem kezdtünk igazából tudatosan alkalmazkodni. Ezért általában nem mi használjuk ki eszközeinkben rejlő lehetőségeket, hanem ezek segítségével próbáljuk kihasználni, elrabolni egymás figyelmét. Az előadásban röviden sorra vesszük, hogy milyen veszélyekkel kell szembenéznünk mentális és fizikai egészségünk kapcsán, ha nem vagyunk tudatosak ebben a kérdésben.

GAZDASÁG

Kürti Tamás, a KÜRT Akadémia tulajdonos-intézményvezetője, második generációs vállalkozó, üzleti stratéga
Agilitás és digitalizáció fókuszú felsővezetői és stratégiai programokat vezet. Érdeklődésének középpontjában az emberi természet és a technológiai hatékonyság együttműködése áll. Korábban a KÜRT Információbiztonsági és Adatmentő Zrt. kutatás-fejlesztés üzletágát vezette, előtte az USAnotebook.com stratégiai vezetőjeként dolgozott.

Az előadás témája: Az ipari forradalmak eredményeinek folyamatos hasznosítása olyan jelentős mértékben járult hozzá a termelés és szolgáltatások mennyiségi növekedéséhez, hogy az egyes embereknek a népesség növekedése mellett is bőven lehetne ideje percepciójának, azaz a környezete érzékelésének elmélyítésére és ennek hatására megfontoltabb, élhetőbb, hatékonyabb életre. Így van ez a digitalizáció üzleti hasznosításával is: azok a vezetők és szakemberek, akik rászánják az idejüket és figyelmüket, hogy üzleti tevékenységeik mögött meghúzódó folyamatokat tökéletesítsék, szinte erőfeszítés nélkül képesek exponenciális sebességet elérni a legújabb technológiák alkalmazásával.

MŰVÉSZET

Szolnoki József képzőművész
2008-ban diplomázott film/televízió szakon a kölni Academy of Media Arts -on. A DLA fokozatot 2018-ban szerezte meg a Magyar Képzőművészeti Egyetemen Budapesten. 2021 óta az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Média és Design Intézetének igazgatója. A kilencvenes évek közepén készített rádió és tv műsorokat, anarchista akciókban vett részt, virtuális brandet alapított. Első önálló kiállítása a 2011-es HOMEOPATIKUS VALÓSÁG volt az Ernst Múzeumban. A kétezres évek közepétől több olyan, a művészet és a tudomány határán mozgó projektben is részt vett.

Az előadás témája: "Sohasem a legrövidebb utat választom, inkább teszek egy kerülőt. Sokszor megállok. Kérdezik, hogy mit csinálok? Bambulok, válaszolom. Bambulni mindenféle helyzetben lehet. A kertben sétálva, vonaton, vagy akármilyen foglalatosság megszakításaként. A legjobb az, amikor a karosszékben ülve sötétedik rám. Hosszan tervezgetek, majd nagyon lassan kezdek csak bele, ha egyáltalán. Mindenfélét kitalálok, amivel az időt húzhatom. Ha kell, leugrom Szegedre szegért, pedig jól tudom, ha elkezdem, félig kész is már. Ha visszatekintek, akkor az összes olyan dolog, ami igazán fontos, terv nélkül, hosszú inkubációs idővel született. Ha szerencsém van, akkor idén lezárhatom azt a projektet is, amit 16 évvel ezelőtt kezdtem el egy ismeretlen városban kószálva."

IV. Hatszemszög – Építsünk a múltra?

A szocmodern építészet vitatott, de jelentős örökséget hagyott ránk Budapesten, akárcsak a szocialista lakáspolitika is. De vajon hogyan tudjuk jól használni ezeket a vegyes érzéseket kiváltó épületeket és lakhatási elképzeléseket? Lehetséges a közelmúlt építészeti örökségét fenntartható módon megőrizni, „újrahasznosítani”? Egyáltalán, meg kell-e őrizni ezt az örökséget? Milyen konstruktív vitát eredményezhet, ha ütköztetjük a kulturális örökség, a gazdasági racionalitás és a fenntarthatóság szempontjait?

Decemberi eseményünkön Csóka Attila Róbert építésszel, Soóki-Tóth Gábor városfejlesztési, ingatlangazdasági szakértővel és Keller Márkus szocialista lakhatást kutató történésszel arról is beszélgetünk, hogy mennyiben különbözik az építész, a gazdasági szakember és a történész megközelítése, ha szocmodern épületekről és lakhatási kérdésekről van szó.

A Hatszemszög – Építsünk a múltra? esemény az Othernity – Modern Örökségünk újrakondicionálása című kiállításhoz kapcsolódott.

TUDOMÁNY
Keller Márkus, történész, szociológus
Kötetei és tanulmányai jelentek meg az 1956-os forradalom és lakhatás, a 19-20. századi társadalomtörténet, a professzionalizáció és az összehasonlító történetírás módszertana témakörében. Jelenleg az ELTE TÁTK Összehasonlító Történeti Szociológiai Tanszékének és az ELTE Professzionalizáció-történeti kutatócsoportjának vezetője. 1999 és 2019 között az 1956-os Intézet tudományos munkatársa volt.

GAZDASÁG
Soóki-Tóth Gábor, városfejlesztési, ingatlangazdasági szakértő
A győri Széchenyi István Egyetem Építészettörténeti és Városépítési tanszékén tanársegéd és az Otthon Centrum elemzési vezetője. Közel három évtizedes pályafutása során tanácsadóként a magyar és közép-európai piacon vezető ingatlanfejlesztőkkel, befektetőkkel és pénzintézetekkel dolgozott, valamint állami és önkormányzati városfejlesztési, városrehabilitációs programok kidolgozásában vett részt. Szakterülete az ingatlanberuházások piaci megalapozása, az ingatlangazdálkodás, valamint komplex városfejlesztési programok előkészítése, a magánberuházók és az önkormányzatok közötti fejlesztési célú együttműködés. A Royal Institution of Chartered Surveyors nemzetközi ingatlanszakmai szervezet tagja.

MŰVÉSZET
Csóka Attila Róbert, építész
A Paradigma Ariadné, valamint a Translations of Modernism kollektíva alapító tagja. Számos építészeti workshop és rendezvény szervezője, résztvevője, írásai többek között az Octogon és a hg.hu lapjain jelentek meg. A 2021-es Velencei Építészeti Biennálén, a Magyar Pavilonban bemutatott Othernity kiállítás kurátori csapatának tagja.

Reméljük, 2022-ben is találkozunk a Ludwig Múzeummal közös programjainkon!