Mi a Design Thinking módszer?
Ha elfogadjuk, hogy a design definíciója a "dolgok és folyamatok működésének a definiálása", az élmény definíciója pedig a "fol-yamat során megélt cselekedetek, párbeszédek, gondolatok és érzések összessége", akkor könnyen levonhatunk két következ-tetést. Az egyik, hogy a titulusunktól függetlenül részben mindannyian designerek vagyunk, hiszen a munkánk során számtalan folyamatot definiálunk. A másik pedig, hogy emiatt tudattalanul, vagy tudatosan, de élményeket hozunk létre a munkatársaink és az ügyfeleink számára.

Az elmúlt évtizedekben az új üzleti megoldások, technológiai innovációk és kommunikációs lehetőségek radikálisan átalakították azt ahogyan terméket és szolgáltatást tervezünk. A design segítségével pedig ez a radikális átalakulás folytatódik ügyfélélmény építés területen.

Azok a szervezetek, akik szeretnének a konkurenseik előtt járni, azoknak el kell kezdeni az üzlet, technológia és kommunikáció mellet a designba, ezáltal pedig az élmények tudatos építésébe invesztálni. A design thinking, mint projektfejlesztési módszertan, ami egyszerre veszi figyelembe az üzleti elvárásokat, az ügyfelek igényeit, a technológiai lehetőségeket és a kommunikációs eszközöket, ennek a hatékony első lépése.

Milyen problémára ad választ?
Egyrészről segít nem létező digitális termékek, vagy materiális szolgáltatások létrehozásában. Másrészről segít rosszul teljesítő digitális termékek, vagy materiális szolgáltatások továbbfejlesztésében. Harmadrészről segít létező digitális termékek, vagy materiális szolgáltatások felskálázásában.

Érdekel a módszer!

Mik a főbb lépései?

• Első lépésként design kutatás módszerekkel (stakeholder interjú, trendelemzés, versenytárselemzés, adatelemzés, social kutatás, etnográf kutatás, mélyinterjú és kérdőív) előkészítjük a workshopon feldolgozni kívánt projektet.
• Második lépésként empátiát építünk ki a felhasználók (belső felhasználó azaz munkatárs, vagy külső felhasználó azaz ügyfél) felé azzal a céllal, hogy azonosulni tudjunk a problémáikkal.
• Harmadik lépésként feltárjuk a problémákat azzal a céllal, hogy lássuk hol van probléma a felhasználói élménnyel.
• Negyedik lépésként ötleteket halmozunk fel azzal a céllal, hogy megoldjuk a felmerült problémákat.
• Ötödik lépésként prototípusokat építünk, hogy tesztelni tudjuk az ötleteket.
• Hatodik lépésként teszteljük a prototípusokat azzal a céllal, hogy kiderüljön melyik oldja meg a feltárt problémákat.
• Hetedik lépésként pedig megvizsgáljuk, hogy az elkészült és tesztelt prototípusok miként implementálhatóak az adott szervezet működésébe és szolgáltatásai közé.

Milyen eredményt várhatunk tőle?
Egyrészről segít a tudatos munkatársi és ügyfélélmény építés elsajátításában. Másrészről segít a innovációs projektek megvalósításában. Harmadrészről pedig bevétel növekedést (McKinsey - The business value of design) eredményez. A hét lépés eredményeként az adott szervezet működésébe, vagy szolgáltatásai közé implementálható problémát megoldó prototípusokkal állunk elő.

Tipikus kérdések

• Miért érdemes empátiával foglalkozni?
  

  Mert ez az emberi (család, barát, munkatárs, ügyfél...) kollaboráció alapja.

• Miért érdemes Design Thinkinggel foglalkozni?
  

  Mert egy jó módszertan a munkavállalói és ügyfélélmény létrehozásra.

• Hogyan érdemes Design Thinkinggel foglalkozni?
  

  El lehet kezdeni egyesével használni az eszközöket, vagy lehet választani egy mintaprojektet (Fiktív, azaz kitalált. Valós, azaz létező, de nem kiemelt. Éles, azaz létező és kiemelt.), amin keresztül el-sajátítható a folyamat. 

• Miért érdemes ügyfélélménnyel foglalkozni?
  

  Miért érdemes ügyfélélménnyel foglalkozni? Mert a következő 5-10 év egyik meghatározó piaci versenyelőnye az ügyfélélmény lesz.