A hat hónapos, intenzív képzések végén mindig izgalmas látni, hogyan építik be a hallgatók a megszerzett tudást a mindennapi munkájukba. Egyik frissen végzett diákunkkal, Tóth Szimonettával beszélgettünk, aki biomérnökként, a növényolajiparból érkezett hozzánk analitikai fejlesztőmérnökként. Története tökéletes példa arra, hogyan lehet az elméleti kódolást valós üzleti értékké formálni.

Az adatok tengerében: Miért dönt egy biomérnök a Data Science mellett?

Milyen területről érkeztél hozzánk, és miért érezted úgy, hogy szükséged van erre a képzésre?

Eredendően biomérnök vagyok, a Budapesti Műszaki Egyetemen végeztem, és a karrierem során mindig ezen a területen dolgoztam. Jelenleg a növényolajiparban tevékenykedem analitikai fejlesztőmérnökként. Olyan mérőeszközökkel (szenzorokkal) dolgozom, amelyek a gyártásba integrálva 0-24 órában működnek. Emiatt eszméletlen mennyiségű adat – spektrumok, mérési eredmények – generálódik minden gyárunkban.

A jelenlegi tudásunkkal ezeket nem igazán hasznosítottuk; volt egy minimális, alapszintű feldolgozás, de mélyebbre nem mentünk. Alapvetően matekos beállítottságú vagyok, ráadásul sokszor éreztem azt, hogy az automatizálással, az IT és az OT (operatív technológia) csapatokkal elbeszélünk egymás mellett. Szerettem volna, ha egy nyelvet beszélünk, és kölcsönösen megértjük egymás igényeit. A volt főnökasszonyom javasolta a KÜRT Akadémia Data Science tanfolyamát , én pedig teljesen egyetértettem vele: a tanterv leírása alapján ez a képzés pont azt ígérte, amire szükségünk volt.

Mennyire volt nehéz beilleszteni a mindennapjaidba egy ilyen hosszú és intenzív képzést?

Az egyetem óta nem igazán tanultam új dolgokat, mármint rendszeres órai kereteken belül, így az elején ijesztő volt a gondolat, hogy hat hónapon keresztül minden péntekemet erre fogom áldozni. Ráadásul a munkámban is elfoglalt vagyok, sokat utazom.

A felvételek viszont életmentők voltak: ha egy-két alkalom ki is maradt, utólag vissza tudtam hallgatni és be tudtam pótolni a lemaradást. Nagyon motivált voltam! Mivel versengő típus vagyok, a modulok elején lévő kvízek kifejezetten tetszettek. Dolgozó emberként nehéz rávenni magam az ismétlésre, de ezek a játékos tesztek rákényszerítettek arra, hogy átismételjem az előző óra anyagát.

Személyes jelenlét vs. Online tanulás

A tanfolyam alatt adódtak alkalmak, amikor online nézted vissza az órákat. Mit gondolsz, működhet ez a képzés teljesen online formában is?

Személyesen ott lenni a legjobb. Amikor bent ülsz az órán, rá vagy kényszerítve, hogy figyelj. Van interakció, kérdezhetsz, és a kiscsoportos feladatoknál is sokkal jobb élmény élőben megosztani a véleményed a többiekkel. Otthonról nehezebb órákon át fókuszálni, én is csak több részletben tudtam megnézni a felvételeket.

Ugyanakkor, ha valaki nagyon eltökélt, vidéki, és nem tudná megoldani a péntek délutáni utazást Budapestre, annak az online verzió is abszolút működőképes alternatíva. Ha jó a tanterv és megvan a belső motiváció, ez nem lehet akadály.

Valós gyári adatokból sikeres vizsgaprojekt

A képzés végén egy komoly projektmunkát kellett bemutatnotok. Ez hogyan kapcsolódott a munkádhoz?

Már a csapatok beosztásakor tudtam, hogy a saját, valós gyári adatainkkal szeretnék foglalkozni, mert a megszerzett tudást a való életben akartam tesztelni. Szerencsére a csapatunk többi tagja is nyitott volt erre.

A spanyolországi gyárunkból – ahol az Ipar 4.0 projektjeink futnak – kaptam adatokat egy optimalizálási feladathoz. A növényolaj-gyártás során keletkező melléktermékek olajveszteségének minimalizálásához szerettünk volna létrehozni egy modellt, ami segít a veszteségek proaktív becslésében, ezáltal beavatkozási lehetőséget biztosít, hogy real-time optimalizáljuk a folyamatainkat. Ez egy nagyon specifikus, rétegterület – nem olyan könnyen megközelíthető, mint egy klasszikus banki vagy értékesítési adathalmaz –, de a csapatom elképesztően motivált volt. Együtt, flottul dolgoztunk WhatsAppon és online meetingeken keresztül. Olyan jól sikerült a modellünk, hogy a vizsga óta már ki is vittem a gyárba, egyeztettem a helyi Data Science csapattal, és azóta közösen fűzzük tovább a projektet.

Mi az a melléktermék a növényolaj-gyártásban? „Amikor a szója, a repce vagy a napraforgó bekerül a gyárba, kisajtoljuk az olajat oldószer segítségével. Ami visszamarad (rostok, növényi részek), ezeket nevezzük mellékterméknek. Ezt később állati takarmányozásra értékesítjük. Minden melléktermékek olajtartalmának minimalizálása gazdaságilag rendkívül fontos. Nyilvánvalóan a lehető legnagyobb olajkihozatalt szeretnénk elérni, hiszen az általunk értékesített végtermék az az étolaj.”

A nulláról a Python kódolásig

Mennyire volt ijesztő a programozás rész mérnöki háttérrel, de kódolási tapasztalat nélkül? El lehet kezdeni ezt a képzést teljesen nulláról?

Nekem a programozás az egyetem után olyan volt, mintha egy teljesen idegen nyelvet tanulnék. Az első Python óra kísértetiesen hasonlított az egyetem első napjaiban az analízis órai tapasztalatokhoz: „Ajjaj, hoppá, ez egy másik szint!” Nem lehetetlen nulláról elkezdeni, de az biztos, hogy nehezített pálya, ami jóval több otthoni, órán kívüli energiát és füzet-átlapozást igényel. Ahogy az oktatónk is mondta: gyakorlás nélkül ez nem megy. Ha elvégzed, de utána nem használod, holnaputánra elvész a tudás. Nagyon fontos, hogy a hallgató már a tanfolyam közben lássa, a saját munkájában hova és hogyan tudja majd beilleszteni ezt az egészet.

Ha már az oktatót említetted: milyen tapasztalataid voltak vele?

Andrei nekem egyenesen a szakmai példaképem lett! Zseniális volt az előadásmódja. Nagyon jól navigált a különböző tudásszintű emberek között: figyelt arra, hogy a haladóbbak ne unatkozzanak, de a kezdők is megértsék az alapokat.

A szervezés is top volt. A vendégelőadók, a Drive struktúrája, az anyagok elérhetősége mind óramű pontossággal működtek, sosem volt csúszás.

Nemcsak száraz elmélet: „Think out of the box”

Volt olyan eleme a képzésnek, ami kifejezetten meglepett vagy kiemelkedően tetszett?

A képzés változatossága. Nagyon féltem, hogy ez egy száraz, „üljünk le és kódoljunk végig hat hónapot” típusú tanfolyam lesz. Ehelyett a vége felé bejöttek a prezentációs technikák, az agilis szemlélet és a „think out of the box” megközelítés.

Ezek mind megtanítottak minket arra, hogyan kell eladni a kész kódot a biznisznek. Mert hiába írsz egy zseniális modellt, ha azt nem tudod prezentálni vagy átadni egy olyan vezetőnek vagy ügyfélnek, aki életében nem látott kódot. Szerintem ezek voltak az igazán hasznos, gyakorlati dolgok.

Hogyan bírta az energiád a pénteki napokat a feszített munkahelyi tempó mellett?

A munkám miatt péntekre általában teljesen lemerülök, főként az angol nyelvű meetingekben, hiszen sok külföldi kollégával dolgozom együtt a hét folyamán. Az elején volt bennem félelem, hogy mi lesz velem még péntek délután a tanfolyamon. De hihetetlen módon minden egyes képzési alkalom után úgy jöttem ki, mintha egy jó edzésen lettem volna. Amikor nincs kedved elindulni, de a végén teljesen feltöltődsz energiával és sikerélménnyel. Az anyukám mindig hívott órák után, én pedig lelkendezve meséltem neki, hogy „Anya, képzeld, ma ezt meg ezt tanultuk!”. Nagyon büszke voltam rá, hogy értem és átlátom az órán elhangzottakat, azért valljuk be, ez nem éppen egy olyan terület, ahol a lányok sorban állnának, mint szakemberek.. 🙂

Úgy érzem, igazi örök tanuló vagyok, és ez a képzés hozott egy szuper változatosságot és szakmai kiteljesedést a mindennapjaimba. Semmin nem változtatnék, abszolút elégedett voltam.