Barion Pixel

Rejtett kapcsolatok előadás-sorozat

A BarabásiLab és a Ludwig Múzeum Rejtett mintázatok néven nagyszabású és látványos hálózatkutatási kiállításon mutatják be izgalmas vizuális megoldásokkal a Barabási Albert-László által vezetett kutatócentrum eredményeit. A kiállítás 2020. október 10-től 2021. január 17-ig látható a Ludwig Múzeumban.

A kiállítás egyik fő üzenete, hogy a rejtett hálózatok életünk megannyi területén felbukkannak, és látszólag egymástól távol eső területek is sokszor nagyon hasonló törvények alapján működnek.

A Ludwig Múzeummal és a BarabásiLabbel közösen gondolkodva a KÜRT Akadémiában – amely elkötelezett az adatalapú tudás terjesztése mellett – elhatároztuk, hogy a kiállítás mellé egy háromalkalmas, a hálózattudományok rejtett kapcsolatait középpontba állító előadás-sorozatot szervezünk.

A Rejtett kapcsolatok elnevezésű sorozatban egymástól látszólag távol eső területek hálózatkutatóit kértük fel, hogy mutassák be speciális kutatási területüket, majd a velük "párban felkért" előadóval térképezzék fel látszólag távoli területeik lehetséges, addig rejtett kapcsolatait. Ezzel is megmutatva, hogy sokszor a felszínen távolinak tűnő területek is összekapcsolhatók.


Pozíciók a globális művészeti mezőben x Élőlények hierarchikus kapcsolati hálózatai

2020. január 9., szombat, 16:00-18:00

Online esemény – Zoom Webinar

Perczel Júlia és Vicsek Tamás előadása

Megnézem az előadást

  • Perczel Júlia, társadalomtudós, művészettörténész: Pozíciók a globális művészeti mezőben
    Érdemes-e még nemzetállamokban gondolkodni a kulturális globalizáció korában? Lényeges-e egyes országok között kimutatni centrum-periféria viszonyokat vagy elsősorban területi hovatartozástól független hierarchiák rendezik a globális művészeti mezőt? Egyáltalán, megérthetjük-e mélyebben a művészeti mező sokrétű és összetett működését a hierarchia és a centrum-periféria fogalmain keresztül?Az előadás azt vizsgálja majd, hogy miként látszik a globális művészeti mező működése közép-kelet-európai perspektívából illetve, hogy megragadható-e a régió helyzete és szerepe koherensen globális kontextusban.  
  • Vicsek Tamás, fizikus, akadémikus: Élőlények hierarchikus kapcsolati hálózatai

    Az összetett rendszerek szinte mindegyike hierarchikus szerveződésű, mégis a hozzájuk rendelhető hierarchikus hálózatokra vonatkozó kvantitatív ismereteink nagyon korlátozottak. Mik az előnyei az ilyen szerveződésnek? A hatékonyabb működés? Esetleg a jobb információáramlás, illetve irányíthatóság? Vagy az, hogy az ilyen struktúrák jobban tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez?
    Két módszerrel közelítjük meg a fenti kérdésekre adható válaszokat. Először is olyan modelleket konstruálunk, amelyek alapszabályai jól egybecsengenek a hétköznapi életben megfigyelhető viselkedésformákkal. A modellek futtatása során a hierarchiák kialakulásának eredete és egyes tulajdonságai érthetővé válnak. Kísérleti megfigyeléseket is végeztünk több állatcsoport mozgására, illetve dominancia-viszonyaira vonatkozóan. Párhuzamosan fennálló, hierarchikus kapcsolati hálókat tártunk fel galambok, kutyák és vadlovak csoportjaiban.

A 30-30 perces előadásokat követően 30 perces beszélgetésben térképezzük fel a két terület lehetséges kapcsolódásait.


KORÁBBI ELŐADÁSAINK:

Kulcsjátékosok az ökológiában x A Wikipédia hálózatai

Online esemény – Zoom Webinar

2020. november 14. szombat, 16:00-18:00 

Jordán Ferenc és Kertész János előadása

Megnézem az előadást

  • Jordán Ferenc, biológusrendszerökológus, az MTA doktoraaz ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója
    A természet bonyolult. Az ökológusok számára kellemes, de nagy kihívás megérteni és előrejelezni, hogy miként működik mondjuk egy erdő vagy egy tó. Azt már tudjuk, hogy bizonyos fajok nélkülözhetetlenek, nélkülük összeomlik a rendszer, míg mások csak szürke mellékszereplők. Az előadás arra keresi a választ, hogyan lehet a modern adatokkal és algoritmusokkal azonosítani a főszereplőket. Megnézzük, mely fajok a legfontosabbak egy ökoszisztémában, mely egyedek egy állati csoportban vagy éppen mely erdőfoltok egy tájban. A bonyolult rendszerek legfontosabb elemeinek megértésén keresztül talán a bonyolultság is kezelhetőbbé válik.
  • Kertész János, Széchenyi-díjas akadémikusfizikushálózatkutató: A Wikipédia hálózatai
    A Wikipédia csodálatos, hiszen a józan észnek ellentmondó módon, önkéntesek százezreinek önszerveződő komplex rendszerében eredményesen működik. Ezen rendszer mögött a cikkek egymáshoz kapcsolódásától a szerkesztők közötti érdeklődési összefüggésekig számos hálózat rejlik. Hogyan működnek ezek a hálózatok? Mit lehet belőlük a szerkesztői háborúkról, a cikkek fejlődéséről, vagy az információs térben való tájékozódásról tanulni? Ezekről a kérdésekről lesz szó az előadásban.

A 30-30 perces előadásokat követően 30 perces beszélgetésben térképezzük fel a két terület lehetséges kapcsolódásait.

 

Siker a kreatív pályákon x Terjedési folyamatok emberi hálózatokban

2020. október 17., szombat, 16:00-18:00 

Janosov Milán és Szvetelszky Zsuzsa 

  • Janosov Milán, hálózatkutató, fizikus
    Közhely, miszerint a siker a kapcsolatokon múlik. Ugyanakkor, ha valami balul sül el, gyakran hajlamosak vagyunk a rossz szerencsénkre fogni. Hogyan lehetséges ilyen összetett, nehezen tényszerűsíthető jelenségeket a számok nyelvén, adatalapon vizsgálni? Milyen általános mintákat látunk kirajzolódni több ezer életpálya vizsgálata során a zene vagy éppen a film világából, ha a matematika nyelvén szeretnénk leírni a kapcsolatok vagy éppen a véletlen szerepét?
  • Szvetelszky Zsuzsa, szociálpszichológus, pletykakutató, MTA
    Az emberi kapcsolatok szövevénye bonyolult. A szociálpszichológusok számára kellemes, de nagy kihívás megérteni és előrejelezni, hogy miként működik mondjuk egy közösség, egy triád, egy diád. Sokat tudunk arról, hogy milyen szabályszerűségek irányítják az interperszonális jelenségek rejtett aspektusait. Az előadás arra keresi a választ, hogy a természetes és mesterséges, homogén és heterogén emberi közösségekben mi terjed és hogyan. Szemügyre vesszük, hogy a tartalom vagy a forma (a csatorna) játszik-e fontosabb szerepet, s hogyan válik kezelhetőbbé a társas befolyás bonyolultsága.

A 30-30 perces előadásokat követően 30 perces beszélgetésben térképezzük fel a két terület lehetséges kapcsolódásait.


Az illusztráció adatai:

50 Years of Naturecover art (page 165) andvideo stills, by A.-L. Barabási, A. J. Gates, A.Grishchenko, Q. Ke, M. Martino (pages 168–69), and O. Varol, as published in “Nature’s Reach: Narrow Work Has Broad Impact,”Nature (November 6, 2019)

Szakértők

Szvetelszky Zsuzsa
Szociálpszichológus, pletykakutató, MTA
https://www.linkedin.com/in/szvetelszky/

Szvetelszky Zsuzsanna kommunikációelméletet és tudásmenedzsmentet tanít az ELTE-n. Nagysikerű első könyve (A pletyka) által vált a tudományos körökön kívül a nagyobb nyilvánosság számára is ismertté. Szociálpszichológus, de elsődlegesen mint pletykakutató tartják számon. Úgy véli, a pletyka olyan szorosan hozzátartozik a mindennapi életünkhöz, hogy nem lehet és nem is szabad megkerülni a jelenséget. Érdemes inkább a benne rejlő lehetőségeket tudományosan is felhasználni és kiaknázni. Eddig négy könyve jelent meg, a legutóbbi Noé márkája – variációk a tudatos vásárlásra címmel.

https://kurtakademia.hu/wp-content/uploads/2019/08/szvetelszky-zsuzsa.jpg

Szvetelszky Zsuzsa

Szociálpszichológus, pletykakutató, MTA

Janosov Milán
Hálózatkutató, fizikus
https://www.linkedin.com/in/milan-janosov-ph-d-76614448/

Janosov Milán hálózatkutató, Köztársasági Ösztöndíjas fizikus, tanult és kutatott az ELTE-n, a CEU-n, a Bell Labs-ben, és Barabási Albert-László bostoni laborjában. Munkájának fókuszában az emberi viselkedés adatalapú megértése és annak széleskörű alkalmazása áll zenétől urbanisztikán és közösségi médián át egészen a HR-ig. Érdekli az adatvizualizáció, a mesterséges intelligencia, és ezek metszete, különösképpen a széles közönség számára is érdekes és befogadható projektek formájában. Munkássága elismeréseként szerepelt a Forbes 30u30 sikerlistáján 2020-ban.

https://kurtakademia.hu/wp-content/uploads/2020/09/janosov-milan-150.jpg

Janosov Milán

Hálózatkutató, fizikus

Jordán Ferenc
Az MTA doktora, az ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója

Jordán Ferenc biológus, rendszerökológus. Biológiai hálózatok érdeklik, indirekt kölcsönhatások, rész és egész viszonya a természetben. Legfőbb érdeklődése annak kiszámolása, melyek a legfontosabb fajok. Gazdag nemzetközi kapcsolatrendszerben dolgozik, tengerökológusokkal, politológusokkal, viselkedéskutatókkal, valódi multidiszciplináris közösségben. Hat évet töltött Olaszországban, egy évet Németországban és öt éve a nápolyi Stazione Zoologica külső munkatársa.

https://kurtakademia.hu/wp-content/uploads/2020/09/jordan-ferenc.jpg

Jordán Ferenc

Az MTA doktora, az ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének igazgatója

Kertész János
Széchenyi-díjas akadémikus, fizikus, hálózatkutató
https://www.linkedin.com/in/janos-kertesz-13411231/

Az ELTE fizikus szakán végzett, az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézete után a BME Fizikai Intézetében dolgozott, aminek 2001-2012-ig igazgatója volt, 2012 óta a CEU professzora, jelenleg a Hálózat- és Adattudományi Tanszék vezetője. A statisztikus fizika interdiszciplináris alkalmazásaitól jutott el a hálózatkutatásig és a számítógépes társadalomtudományig. Érdeklődése középpontjában a társadalmi hálózatok elemzése és modellezése áll. 

https://kurtakademia.hu/wp-content/uploads/2020/09/kertesz-janos.jpg

Kertész János

Széchenyi-díjas akadémikus, fizikus, hálózatkutató

Perczel Júlia
Társadalomtudós, művészettörténész
https://www.linkedin.com/in/perczel-j%C3%BAlia-b5040261/

Perczel Júlia a CEU Network and Data Science Department doktori hallgatója. A hálózatkutatás és a kritikai elméletek eszközkészletének együttes használatán keresztül törekszik a kortárs kulturális termelés működésének mélyebb megértésére.  

https://kurtakademia.hu/wp-content/uploads/2020/09/perczel-julia.jpg

Perczel Júlia

Társadalomtudós, művészettörténész

Vicsek Tamás
Fizikus, akadémikus
https://www.linkedin.com/in/tamas-vicsek-82712b49/

Vicsek Tamás az ELTE Biológiai Fizika Tanszékén emeritus professzor. Az elmúlt 40 évben sikeres kutatásokat végzett az aggregációs jelenségek, fraktálnövekedés, mintázatképződés, kooperatív biológiai és technológiai rendszerek (baktériumtelepek, sejttenyészetek, rajzás), modellezése és kísérleti vizsgálata, valamint komplex hálózatok struktúrája és dinamikája terén. Pályája során számos jelentős (pl. Széchenyi-) díjjal ismerték el munkásságát. Több egyetemen volt vendégkutató, ill. vendégprofesszor, köztük az Emory, a Yale, és a Notre Dame-i Egyetemeken. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és az Amerikai Fizikai Társaság tiszteleti tagja.

https://kurtakademia.hu/wp-content/uploads/2020/09/vicsek-tamas.jpg

Vicsek Tamás

Fizikus, akadémikus



Ajánlott képzéseink