2023-ban már nem újdonság, hogy a legtöbb sikeres cégnek olyan weboldala és digitális megoldásai vannak, amelyek akár nemzetközi szinten is megállják a helyüket. De így volt ez 10 éve is? Mit tehetnek a leszakadók vagy akik később ébredtek, mint a többiek? Sepsey Barnával, a The Pitch társalapítójával beszélgettünk, aki a KÜRT Akadémia Intelligent Marketing képzésnek oktatója is. Több mint 10 év tapasztalata van webfejlesztési és marketing területen. 8 éve oktat marketinges és üzleti képzéseken, és ezalatt számos közepes-és nagyvállalattal dolgozott már együtt. Az itt szerzett tapasztalatait pedig minden évben beépíti a tananyagba is.
Te hogyan kezdtél el marketinggel foglalkozni? Mi fogott meg ebben a szakmában?
Mindig is érdeklődtem a számítógépek iránt és már középiskolában is webfejlesztéssel foglalkoztam a szabadidőmben. Vagyis weboldalakat készítettem másoknak.
Aztán rájöttem arra, hogy nem elég hogyha valakinek csak úgy van egy weboldala. Az egyrészt funkcionális is kell hogy legyen. Másrészt pedig valahogy forgalmat kell rá terelni. Így került képbe az online marketing és a keresőoptimalizálás, amivel több ismerősöm is foglalkozott annak idején. Velük dolgoztunk több projekten is, ahol én csináltam a weboldalt, ők meg a marketinget. Így projektről projektre egyre jobban beleláttam a marketing valódi, gyakorlati működésébe. Így kerültem a KÜRT Akadémiával is kapcsolatba, mert az egyik akkori előadó ajánlott engem webes témában szakértőnek.
Mennyiben más a mostani KÜRT Akadémia marketinges képzése a 8 évvel ezelőttihez képest?
Az első KÜRT-ös képzést még 2015-ben tartottam, ahol a weboldalak fontosságáról és felépítéséről beszéltem. Bár rengeteg minden megváltozott, új technológiák jöttek, előretört a mobil felhasználás is, de az akkori slide-ok és mondanivalók nagy része a mai napig megállja a helyét.
Ami fontos különbség, hogy 8 éve főleg az inbound marketing volt a képzés középpontjában. Az egyik fő üzenet pedig az volt, hogy miért fontos tartalmat gyártani, és miben jobb az inbound marketing mint az outbound vagy interruption marketing. Aztán az azóta eltelt időben a cégek és a felhasználók is megtanulták, hogy ma már szinte minden témáról van tartalom a neten. Ennek a döntő többségét pedig cégek állítják elő azzal a céllal, hogy elérjék a megfelelő célcsoportjukat.
Hol állunk ma ehhez képest?
A cégek jelentős része rendszeresen gyárt tartalmat, mert felismerték, hogy ez az egyik útja annak, hogy kitűnjenek a tömegből, hogy értéket tudjanak adni a vásárlóiknak. Viszont eközben megjelent egy másik probléma is.
“Ma már sokkal többen gyártanak tartalmat, mint amire szükség és igény van. Ezáltal egyre nagyobb a zaj.”
Míg 6-8 éve ki lehetett pusztán azzal tűnni, hogy “volt tartalmad”, ma ez már alapelvárás. Ma azzal tudsz több és jobb lenni, hogy a tiédet olvassák el, és nem a konkurenciáét. Ez pedig egy jelentős szemléletbeli különbség, amit nem ismertek fel még elegen.
Mit tud tenni egy cég, hogy az ő tartalmát olvassák először?
A dolgot két részre kell szedni: az egyik a saját webes felületek felépítése és karbantartása. A másik pedig a megfelelő disztribúció megtalálása.
Vannak olyan cégek, akiknél a saját weboldal az elsődleges felület, ahova szeretnék terelni az embereket. Mert mondjuk ott tudnak regisztrálni, vásárolni, rendelni. Ilyenkor arra van szükség, hogy a weboldal megfelelően legyen felépítve, biztonságos legyen, lehessen rendelni, kártyával fizetni. Akár hétvégén egy mobiltelefonról. Meglepő, de a hazai “webes cégek” egy része ezt még a mai napig nem tudja kielégíteni.
Aztán ha megvan a megfelelő weboldal, akkor lehet dolgozni a disztribúción. Azaz: honnan fognak az emberek értesülni arról, hogy nekünk van tartalmunk? A Google keresőből jönnek majd? Vagy fizetett hirdetéseket fogunk futtatni? Közösségi médiából várjuk a látogatókat? Esetleg e-mail marketinget csinálunk? PR cikkeket veszünk online magazinokban?
“Aki nem tudja már a tartalom írása előtt, hogy melyik csatorna fogja hozni a forgalmat, az csapdába kerül. És nagyon nagy eséllyel alig fogja bárki látni az adott anyagot.”
Hogyan lehet ezt elkerülni?
A jó marketinges képzések célja, hogy akik végigcsinálják, azok megértsék a fő összefüggéseket marketing téren.
“Ne úgy állj neki a képzésnek, hogy a holnapi naptól te fogod az operatív marketinges feladatokat házon belül megcsinálni. Inkább értsd meg a fő összefüggéseket és azt tanuld meg, hogy kell briefelni, meg kritikusan kérdezni.”
Nagyon sok olyan valós példát hallottam a korábbi képzéseken, amikor egy webfejlesztés, keresőoptimalizálás vagy PPC munka során a külsős ügynökség igazából rábeszélte valamire az ügyfelet, amire neki nem volt szüksége. Sőt, akár kifejezetten káros is volt hosszú távon. Ezeknek a valós költségét viszont nem azonnal fizeti meg a cég, hanem sokszor csak 2-3 év után. Pont a napokban volt egy olyan ügyféllel dolgom, ahol az ügyvezető és tulajdonos kijelentette, hogy “ő csak gyorsan szeretne túl lenni ezen az új weboldal” dolgon, aztán lehet majd koncentrálni a többi marketinges dologra.
Ez pontosan miért jelent gondot?
Mert az összecsapott és olcsó weboldal később jelentős versenyhátrányt jelent majd. És itt a hangsúly nem az olcsóságon, hanem az átgondoltság hiányán van. Egyrészt nem lesz, aki hozzányúljon és karbantartsa, ha olyan a keretrendszer. Másrészt jelentős plusz költséget is generál majd. Mert egy rossz weboldalon igenis drágább lesz a SEO és költségesebb lesz a PPC is. Hozzá kell majd nyúlni, technikai hibákat kell javítani, auditokat kell készíteni, módosítani az URL szerkezetet, landing oldalakat létrehozni és így tovább. Ezek egy milliós weboldalfejlesztési projekt után újabb milliókat fognak majd felemészteni. Az ügyfél pedig részben joggal érzi majd magát megvezetve, hisz ő annak idején olyan weboldalt rendelt, ami például “keresőbarát”. Aztán amikor odakerül, hogy SEO-zni kéne, akkor kiderül, hogy mégse az.
Mindig is vonzott vitorlázás, ezért néhány éve megcsináltam a vitorlás jogosítványt. Akkor saját bőrömön tapasztaltam azt, hogy a legtöbb hajós oktató cég weboldala mennyire elavult és régimódi. Felépítésben, design-ban vagy épp fizetési lehetőségekben. Látszott rajtuk, hogy még a 2000-es évek elején maradtak. Elkészült egy weboldal, “jó lesz az úgy” alapon. De ahhoz, hogy még jobban lehessen csinálni, ahhoz sokat kellene áldozni rá, és erre már nincs pénz. A Covid első hulláma alatt pedig annyi felszabadult extra időm maradt, hogy elkezdtem hobbi projektek után nézni. Akkor ugrott be, hogy kellene csinálni egy hajós iskolát. Egy olyat, ahova én is szívesen jártam volna anno. Ezzel a céllal alapítottuk meg a saját hajós iskolánkat a Lazy Jack-et 2020-ban, és hozzá a hajós boltunkat, a Ship Store-t. Itt abból indultunk ki, hogy mi (felhasználóként) mit várunk el egy jó weboldaltól, milyen tartalmat és infót kell megjeleníteni rajta. De azt is tudtuk, hogy milyen marketinges csatornákat fogunk használni 2-5 éves időtávon belül. Aztán ez alapján építettük fel az egész oldalt az alapoktól. Ez a fajta előrelátás és rendszerszemlélet sokkal fontosabb, mint azt sokan gondolják.
Most ott tartunk, hogy a Lazy Jack az 1-2. helyen van a legtöbb fontos kifejezésre az organikus találatok között a Google-ben és a jogosítványszerző tanfolyamok igazából csak ebből a forrásból megtelnek. Tehát nem kell külön fizetett hirdetéseket futtatni erre a célra, ami jelentős költséget spórol meg. Illetve lehetőséget teremt arra, hogy a felszabaduló időt és energiát inkább az üzletfejlesztésre és más marketing csatornákra áldozzuk. Erre viszont csak azért van lehetőség, mert rendszerben gondolkodtunk üzleti és marketing téren már a kezdetektől fogva.
Mennyire tudja ezt a rendszerszemlélete átadni egy képzés?
Abszolút képes rá, de sok függ attól, hogy az oktatók az adott képzésen mennyire gyakorlati vagy elméleti oldalról jönnek. Én egyrészt ügynökségi oldalon dolgozom már közel 10 éve, de mellette van saját vállalkozásom is. Van, ami B2C és van, ami B2B. Ezért saját példákkal és tapasztalatból tudok mesélni arról, hogy a rendszerszemlélet hogy működik a gyakorlatban. Illetve ügynökségi oldalról meg azt is látom, hogy melyek a gyakori típushibák a cégeknél.
Nyilván az is számít, hogy a résztvevők milyen alaphelyzetből érkeznek egy-egy ilyen képzésre. Engem rendszeresen keresnek meg diákok korábbi marketinges képzésekről, hogy adjak tanácsot bizonyos weboldalt érintő kérdésekben. Innen egész jól kirajzolódik, hogy kik milyen problémákkal és kihívásokkal küzdenek napi szinten.
A legnehezebb helyzetben azok vannak, akiknél nagyon kötöttek a rendszerek. Mondjuk egy olyan nemzetközi cégcsoport részei vagy magyar leányvállalatai, ahol a saját weboldalhoz például érdemben hozzá se lehet nyúlni, mert azt Ausztriában vagy Németországban kezelik. Náluk azt kell megérteni, hogy ez, bár hátrány, de már egy előre ismert adottság is. Arra kell törekedni, hogy az összes többi összefüggést értsék meg. Mondjuk azt, hogyan tudnak az adott keretek között jobban SEO-zni, PPC-zni? Vagy milyen üzleti modell innovációkban léphetnek előre? És nekik ezt az értéket kell kiszedni a képzésből.
A legjobb helyzetben nyilván azok vannak, ahol nagyfokú önállóság mellett lehet dolgozni. Akár azért, mert a szervezet agilis, vagy a vezető nagyon jól látja azt, hogy mit kell csinálni. Néhány évvel ezelőtt egy nagy multi élelmiszerlánc (nem marketinges) felsővezetője pont azért jött el a képzésre, hogy megértse, mit csinálnak a kollégák, és mit lehetne csinálni, amit most nem csinálnak még, de a konkurencia valószínűleg igen. Az ő szervezetük számára a felsővezető részvétele talán még fontosabb is volt, mintha a marketinges jött volna el. Ebből a szempontból a képzés nemcsak marketingesek számára jó, hanem azoknak is, akik tulajdonosi szemüveggel akarják jobban megérteni a marketinges összefüggéseket.
Hozzászólások