KÜRT Akadémia Live #6 – 7 kulcsgondolat az irodai visszatérésről

2020 május 28.

Akár másfél év átmeneti időszak is jöhet az új normalitás beállta előtt? Hogyan lehet felkészülni a húzd meg, ereszd meg időszakra? Hogyan tartatssuk be a szigorú szabályokat? És vajon mi lesz az új normalitás? Erre kereste a választ Kelemen Béla, a Mol Nyrt. Business Excellence alelnöke, a KÜRT Akadémia szakértője, dr. Mihók Krisztina, az ERSTE Bank HR igazgatója és Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója a május 20-ai KÜRT Akadémia Live-on. Olvasd el az esemény 7 kulcsgondolatát ebben a blogposztban, vagy nézd vissza a teljes beszélgetést!

1.  Van, ami jobban működött

Nekem van egy igazi boardroomom, ami sokkal jobban működik most a vírushelyzet hatására, mint előtte – meséli Kelemen Béla, aki az Európai Kőolajfinomítók Szövetségének elnöke. Mint elmondta, most, hogy teljesen áttértek a videókonferenciás működésre, sokkal jobban és intenzívebben kommunikálnak, mint annak előtte. Béla korábban évente több tízezer kilométert vezetett, és még többet repült – ezek az értékek most jelentősen lecsökkentek, és meglepetésére ezt nagyon élvezi. Szerinte nem fog visszatérni oda, ahonnan elindult, és a világ sem fog: kiderült, hogy működnek a dolgok máshogy is, mint ahogy megszoktuk, és bizonyos dolgok jobban is működnek.

 2. Sok minden az ölünkbe hullott, ami előtte elképzelhetetlen lett volna

Ha megkérdeztem volna március elején, hogy mi lenne, ha duplájára növelnénk a home office mennyiségét, akkor biztos lett volna egy csomó kifogás – meséli Mihók Krisztina, az ERSTE Bank HR igazgatója. Most viszont az ölükbe hullott, amit az otthoni munkavégzéssel kapcsolatban eddig csak tervezgettek. A belső felméréseik alapján a vezetők is egyre komfortosabbá váltak, a munkatársak is örülnek a helyzetnek, és később is szeretnének 2-3 napot otthon tölteni. Kriszta HR vezetőként szeretné az “ajándékba kapott” lehetőségeket kihasználni, hiszen több tucat területet egyszerűsítettek le, és vittek át digitális térbe, emellett rugalmasabb lett a cégen belül a compliance és a jog is. Persze Kriszta sem akar elhamarkodott következtetésekbe esni, nem gondolja, hogy el kellene adni a székházat és állandó home office-ban maradni, hiszen fontos a személyes találkozás. Úgy látja, hogy most lehetőség nyílt egy jó egyensúly megtalálására, és fontosnak tartja azt a tapasztalatot is, hogy megtanultak szervezetileg nagyon gyorsan reagálni.

3. Nem az ölünkbe hullott, hanem akcelerátorként működött a vírus

Te azt mondtad, hogy az ölünkbe hullottak lehetőségek, én azt mondom, akcelerátorként működött a vírus – folytatta Kriszta gondolatát Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója. Szerinte a vírushelyzet felgyorsította a folyamatokat, olyan fejlődési utat jártunk be, amihez évtizedek kellettek volna. Úgy gondolja, hogy a sokk és a külső kényszer értékes hatások, mert beindítja a túlélési ösztönünket. A digitalizációról is azt gondolták volna, hogy 5-10 évre lesz szükség: most mégis otthonosan mozognak az Y és Z generációnál idősebb generációk is a videókonferenciázás és a távértékesítés világában. Bernadett arra is felhívta a figyelmet, hogy még nagyon rövid ideje műveljük ezt a modellt, hogy azt mondhassuk, ez jól fog működni, szerinte még nem látjuk az esetleges árnyoldalakat.
Anyámtól azt tanultam: fiam, a kényszer nagy úr – csatlakozik Béla az elhangzottakhoz. Szerinte az a hatalmas digitális fejlődés, amit most két hónap alatt megugrottunk, azt korábban is tudtuk volna, csak nem akartuk igazán. Viszont nem beszélhetünk végleges digitális átállásról, szerinte akkor lesznek visszafordíthatatlan hatások, ha legalább három hónapig eltart ez az állapot, ha pedig csak egy hónap lett volna, akkor hamar visszarendeződött volna az élet a régi kerékvágásba. A mostani helyzet szerinte ennek a határán van.

Nézd meg a teljes beszélgetést felvételről!

4. A „húzd meg, ereszd meg” szakaszába léptünk

Most különböző szakaszokra kell felkészülnünk a működésünkben, elemzi a helyzetet Bernadett. Szerinte az első szakaszt gyors home office-olással a cégek többsége jól megoldotta. Tőlük az eddigi időszakban a munkatársak 5%-anak a cég működtetése szempontjából eddig is mindenképp bent kellett lenniük. Ez a szám szélsőségesen alacsony, ezt rugalmasan fel kell tudniuk tornázni majd 20-30%-ra, de úgy, hogy akár egyik napról a másikra újra 5%-ra vissza tudják vinni. Amíg nincs vakcina, addig itt van a vírus, és muszáj különböző szcenáriókra folyamatosan felkészülve lenniük.
A Mol-ban és európai színtéren is elindult a visszarendeződés, osztja meg velünk Béla: a nagyvállalatok 20%-kal kezdték, 50%-ig szeretnének eljutni a jelenlegi helyzetben. Most a PDCA (Plan-Do-Check-Act) ciklust lehet gyakorolni: eltervezzük hogyan reagáljunk, megcsináljuk, levonjuk a konklúziót, és jön az igazítás.

5. Azt nézzük, mire van szüksége a munkavállalónak és az üzletnek

A fizikai egészség mellett nagyon fontos a munkavállalók mentális egészségére is fokozottan figyelni Kriszta szerint. Úgy gondolja, hogy a visszarendeződésben fontos, hogy rábízzák mindenkire, hogy magának eldöntse, mire van szüksége: akinek otthon biztonságosabb, jobb érzés, az maradjon otthon, aki 2 hónapja egyedül van, senkivel nem találkozott, és igényli, hogy legalább két méterről váltson pár szót a munkatársakkal, akkor az jöjjön be. Tapasztalata szerint nagyon eltér, hogy ki mikor mit igényel. Ők az 50%-nál szigorúbbak lesznek június 1-től, fontos, hogy szabályozottan működjenek, de emellett a lelki egészségre is figyelni kell.
Bernadett három fontos tényezőre bontotta le a visszarendeződés szempontjait:

  • 1. Milyen az egészségügyi helyzet, mit kell az egészségünk védelmében meglépni.
  • 2. Milyen az üzletmenet, hogyan lehet minőségi üzletmenetet fenntartani.
  • 3. A munkatársak egyéni szociális helyzete alapján kinek mi a kényelmesebb, hatékonyabb munkavégzés. Úgy gondolja, hogy személyre szabott, diverzifikált megoldásokra lesz szükség.

Béla elmesélte, hogy ők elkezdtek PCR teszteket végezni a vállalatban, ma már a munkatársak nagy része tud mintát venni magának – szerencsére alacsony a fertőzöttség szintje, teszi hozzá. Habár az elsődleges kommunikáció, hogy a legfontosabb az egészség, az olajipar kihívásos helyzete miatt a menedzsment is érzi a bőrén, hogy cselekedni kell.

6. Kezeljük felnőttként a munkatársakat

Június elejétől önkéntes alapon tervezik a visszatérést Krisztáék, viszont egy rulebookban lefektették az alapvető, szigorú szabályokat, például, hogy hányan lehetnek egyszerre a liftben, vagy hogy mekkora távolságot tartsanak a kollégák. Minden helyre, ahol cselekvést várnak a munkatársaktól, ott egyszerű piktogramokkal fogják informálni őket, hogy mit kell tenni: például ne felejtsd el felvenni a maszkot. Kriszta szerint nem szankciókat kell bevezetni, hanem bízni a munkavállalók felelős viselkedésében.
Béláék is szigorú szabályokat vezetnek be, AB, vagy akár ABC hetekre fogják beosztani a kollégákat. A fokozottan veszélyeztetettek pedig maguk dönthetnek arról, hogy honnan  dolgoznak. Szerinte fontos, hogy a szigorú szabályokat ne csak betartsák, hanem értsék is a fontosságát az emberek. Új rutinokat kell megtanulni, ami elsőre biztos nem lesz könnyű, főleg, hogy sokan szomjazzák már a személyes találkozásokat.
Bernadett is azt tartja a legnagyobb kihívásnak, hogy a munkatársak hordják a maszkot, ne egymás mellé üljenek le ebédnél: ez nehéz lesz, még akkor is, ha felnőttek vagyunk. Szerinte addig nehezen fogják komolyan venni a kollégák, amíg nem lesz valami közvetlen sokkhatás, ami megijeszti őket.

7.  Vajon mi lesz az új normalitás?

A jelenlegi időszakot érdemes tesztperiódusnak tekinteni, meséli Krisztiba, Szerinte most kipróbálhatunk különböző megoldásokat, munkamódokat, így a mostani tapasztalatok alapján később könnyebb lesz kialakítani az új normalitásban azt, hogy kinek milyen időbeosztás,munkakörülmény a legjobb.
Bernadett szerint fontos leszögezni, hogy ami az elkövetkező egy évben fog következni, az nem az új normalitás lesz. Hiszen az nem egy normális működési modellje egy családnak vagy cégnek, hogy anya-apa otthon van és két videómeeting között házi feladatot csinál a gyerekével, miközben megfőzi az ebédet, mos, takarít, és közben még az e-maileket is nézi. Szerinte az, hogy visszataláltunk a családhoz, az nagyon pozitív fejlemény, de ebben a formában még nem a normális. Ha lesz vakcina, akkor lehetne kialakítani a cégeknél azt az egyensúlyt, ami a home office és az office-ba bejárás között lehetséges, és amelynek köszönhetően a munka-család egyensúly is ideálissá válhat.
Egy 1000 fős irodaház dolgozói nagyjából 1500 órát töltenek naponta utazással, meséli Béla, ami most viszont visszakerült hozzájuk. Szerinte is érdekes, hogy ezeket a tapasztalatokat hogyan lehet majd a work-life integration javára fordítani, úgy látja, újfajta menedzsment attitűdöt igényel majd ez a kihívás. Ehhez kapcsolódóan megosztotta velünk, hogy Yuval Noah Harari Sapiens című könyvét olvassa többedszer, ahol többek között arról is beszél a szerző, hogy évezredeken keresztül a családban és a kis lokális közösségekben zajlott a szociális élet, ami az újabb korokban átkerült a vállalat és az állam színterére. Az elmúlt két hónapban Béla is otthon töltötte az idejét, a családjával volt, és megismerkedett a szomszédaival, akikkel, előtte 30 évig nem ápolt kapcsolatot. Vajon ez egy nagy lépés visszafelé? Visszafelé van? – teszi fel a költői kérdéseket, amelyek rámutatnak arra, hogy nagy kérdés lesz, hogy a járvány után megtaláljuk-e az egyensúlyt család, helyi közösségek, vállalat és állam között.

Mi az a KÜRT Akadémia Live?

Heti rendszerességű élő, online beszélgetéssorozat, ahol meghívott vendégekkel a vírushelyzet különböző aspektusait járjuk körül, hangosan morfondírozunk a fellelhető hard adatok és a kérdés soft vonatkozásai alapján.

Vegyél részt a következő KÜRT Akadémia Live-on élőben!

2020 május 28.

Hozzászólások