Szerző: Bíró Bence Péter

Tanulhatóak-e a túlélési stratégiák?

Ezt a kérdést vitatta meg 2021.05.11-én délután a Clubhouse - Epic Stories keretében: 

• Kürti Tamás, tulajdonos, Kürt Akadémia 
• Fazekas Barbara, Vice President Of Marketing And Business Development, Budapesti Metropolitan Egyetem 
• Seres Nikolett, Head of Internal Comms & Engagement, Telenor 
• Földházi Csaba, Director of Agile Scale, ShiwaForce 
• Dojcsák Dániel, Communications Director, ShiwaForce 

A beszélgetést Kali György moderálta. E beszélgetés inspirálta ezt a rövid összefoglalót. 

Az 1 órás kerekasztal 5+1 esszenciális tanulságát foglaljuk össze mindössze 5 percben.

1. Így lesz a tanulás hatékony és tényleges 

A tanulás akkor lesz igazán sikeres, ha rendkívül erős vággyal rendelkezünk egy cél elérése iránt. Sokszor ennél is hatékonyabb, ha valami rettenetesen megijeszt bennünket. Általában ez adja a legerősebb üzemanyagot a tanulási folyamathoz. És mint minden utazás előtt, az üzemanyag szintjét érdemes ellenőrizni.  

A tanulás akkor hatékony, ha tűpontosan tudjuk, hogy mi hiányzik. 

Amikor bennünket kérdeznek, ezért szoktuk legalább 5x feltenni a “Miért?” kérdést. “Hova akarunk eljutni? Hogyan akarjuk használni a megszerzett tudást?” Ezek a kérdések kényelmetlenek lehetnek. Hosszútávon viszont rendkívül hatásosak. Segítenek megtalálni a valódi motivációinkat és azt, hogy mi az, amit igazán lényeges tanulnunk.

Néhány további kérdés, ami hatékonyabbá tehet: 

• Kitől tudom ezt jól tanulni? Ki az, aki hiteles a területen? Ki az, akivel a kémiát is érzem? 
• Egyáltalán kiért tanulok? Az ügyfeleimért? A családomért? Az elvárások miatt? Önmagamért? 
• Hogyan szeretek tanulni? Online? Offline? Hybrid módon? Esetleg a konkrét tapasztalatból, vagy épp' másokat megfigyelve? Otthonról vagy egyéb helyszínről?

A legaranyosabb példa a kisgyermekek otthoni oktatása. Nem mindenki tudja megtanítani a hiányzó készségeket. Sokan nem emlékeznek a matematikai formulákra, vagy a nyelvtani szabályokra, irodalmi definíciókra. Lényeges tehát, hogy akitől tanul a gyermek, az hiteles-e. Az is alapvető, hogy kitől tudja befogadni a tudást. Ugyanakkor a gyerekek szivacsként szívják fel az információt azokon a területeken, amik őket érdeklik. Számtalan kicsi néz a neten Tik Tok videókat, vagy épp YouTube DIY, vagy rajzolós tartalmakat.  
A csemetéknél ez magától értetődőnek tűnik, de ugyanezek a kérdések ránk is érvényesek. Kitől, kiért, hogyan én miért akarunk tanulni? Ha megvan a válasz, az eredmény elérése felgyorsul. Sokszor az első válaszainknál tovább érdemes kutakodni.

2. Akárhogy is változik a világ, a tanulási igény marad

A vírushelyzet megmutatta, hogy mekkora változások állhatnak be pillanatokon belül. Láttuk, hogy oktatási intézmények milyen sebességgel álltak át online oktatásra. Láttuk, hogy offline működő cégek sürgős tanulásra kényszerültek, hogy az interneten túléljenek.  

Az elmúlt egy év legmeglepőbb tanulsága szakmailag viszont az volt, hogy még egy ilyen feszült időszakban is mennyire sokan fektettek a saját önképzésükbe. Érthető az ok, hiszen egyes piacok eltűnése általában új lehetőségek megjelenéséhez vezet. Ezek kiaknázásában pedig a tanulás óriási segítség és értéknövelő tényező.

Lehet, hogy korábban tantermekben, konferenciaközpontokban vagy épp tárgyalókban tanultunk, most viszont autózás közben hallgatunk podcasteket és Zoom konferenciákon veszünk részt. A forma változhat, az igény marad, sőt, egyes kompetenciák egyre felértékelődnek. Ilyenek például a digitalizációhoz és adathasználathoz kapcsolódó kompetenciák. A bizonytalan világban az értékteremtő menedzsmenthez szükséges agilitás is ide tartozik, mint módszertan, szemlélet és attitűd.

Agilis transzformáció képzés

Agilis stratégiatervezés képzés

Agilis vezetők a digitális korban képzés

3. Az, hogy mi számít fontosnak, nem mindig triviális  

A vállalatok többségében a folyosói találkozások megszűnése mutatta meg, hogy a tudásmorzsák mit is jelentenek a hatékonyság szempontjából. Ami korábban egy félmondatban elhangzott a kávégépnél, az most több napos e-mailezés, telefonálgatás és Zoom meetingelés után sem biztos, hogy eljut az illetékeshez. 

Itt beszélgettünk erről

Ha a vállalatoktól az oktatási intézményekre irányítjuk a figyelmünket, szintén érdekes tanulságokat láthatunk. Fazekas Barbara értékes történeteiben felmerült, hogy vajon az online kurzusok leváltják-e a megszokott egyetemi képzést. Ugyan változás valóban történik, a tapasztalat azt mutatja, hogy az egyik kiritikus pillér, ami stabilnak tűnik, az a tanulás közösségi élménye. A tanulás sokaknak afféle értelmiségi szocializáció. Ha átgondoljuk, ez személyesen nekünk értéknek számít-e, közelebb kerülünk az említett “Hogyan?” kérdés megválaszolásához. 

4. Mi várható a jövőben? 

Jelenleg még rengeteg vállalatnál a felmutatható papírokat értékelik leginkább a felvételnél. A tartósan sikeres együttműködések hangsúlya viszont áthelyeződik az élethosszig tartó tanulásra. Akármennyire is elcsépeltnek tűnik a kifejezés, a súlya egyre jelentősebb. Egyre több helyen jelenik meg az elvárás, hogy a kollégák a maguk területén aktívan fejlesszék magukat, kurzusokra és tréningekre járjanak. A szerencsésebb munkavállalók képzési költségeit a munkahelyek is támogatják. 

Akár egyetlen cégen belül is, a pozíciók közötti váltáshoz is szükséges a rugalmas alkalmazkodás és önmagunk átképzése. Számtalan módszer közül válogathatunk: járhatunk képzésekre, coachingokra, lehet a cégen belül mentorunk, részt vehetünk shadowing programokon, vagy végezhetünk épp' online kurzusokat is.

Mindez inspirálóan hangzik, ugyanakkor mindannyian ismerjük, amikor a vízió találkozik a mindennapi valósággal. Erről Seres Nikolett megosztott egy személyes jó példát is. Amikor egy olyan idő-dilemmával szembesülünk, hogy egy határidős munka és egy képzés között kell választani, ragyogóan kirajzolódik, hogy megfelelően választottuk-e ki, hogy “Mit?” lényeges tanulnunk. 

A megszerzett új információval történő kísérletezés, a tanultakkal létrejövő személyes viszony megvizsgálása, illetve a saját gondolkodásba és működésbe való integráció a munkavállaló feladata. A tanulást támogató, biztonságos légkör kialakítása pedig vezetői felelősség. Ahogy az is, hogy élére álljunk a változásnak.

Így vehetik fel a jövővel folytatott versenyt a self-made vállalatok

5. A vezetői csúcsteljesítmény egyik kulcsa az elmélyültség

Ismerjük a történeteket, hogy Bill Gates mennyi energiát szán arra, hogy olyan munkaórái lehessenek, amikor zavartalanul gondolkodhat. Ugyanúgy, ahogy Warren Buffett is komolyan elkötelezett a szabad elmélyülés mellett, ahol nem zavarhatják. Persze joggal mondhatjuk ezekre a történetekre, hogy anekdotikusak, ugyanakkor magunk is tehetünk egy próbát: hogyan változik a termelékenységünk, hogyha kreatív órákat szabunk, amikor zavartalan alkothatunk? 

+1 Mi számít igazán?

6 alapképesség, ami alapvetően határozza meg a jövő értékteremtését 

Számunkra letisztult, hogy 3 logikára és 3 emberi viszonyokra építő alapképesség van. Ezekben érdemes elemezni a fejlődési potenciálunkat, illetve ezekbe érdemes fektetni, ha jelentős értékteremtésben szeretnénk részt venni.

Ennek kapcsán egy korábbi interjúban így fogalmazott intézményvezetőnk, Kürti Tamás: 

“Végignézve sok cégvezetőt meg sok nemzetközi kutatást arról, hogy mik a legfontosabb képességek a jövőállósághoz, az emberi értékteremtéshez, kiszűrtem hatot, és elneveztem a 6K-nak:  

• kommunikáció,
• kreativitás, 
• kooperáció,  
• kockázatvállalás, 
• komplex problémák megoldási képessége  
• és kritikus gondolkodás.  

Nem elégedtem meg azzal, hogy megállapítsam, melyik 6 az, amit ha a gyerekek megkérdeznek, hogy mik legyenek, ha nagyok lesznek, akkor én mit mondjak, szerintem merre érdemes evezni, hanem az is érdekelt, hogy mi a fene van a 6 képesség mögött. Azért, hogy meg tudjam mondani, jól főzök-e a kulcsképességekkel azon kívül, hogy ránézek az eredményjelző táblámra, mert az életemben sok fontos dolog van, amit nehezen tudok mérni.

Az én megértésem az lett, hogy a kíváncsiság és a bátorság a 2 fő attitűd a 6 képesség mögött.”