A húsz évvel ezelőtti dotcomválság szinte szükségszerűen követte azt a hirtelen változást, melyet az internet elterjedése okozott a gazdasági életben, beleértve a tőzsdét is. Rengeteg vállalkozó ment akkor csődbe, az Amazon viszont előnyt kovácsolt a krízisből, és néhány új ötletnek köszönhetően ekkor vált igazán jelentős piaci szereplővé.
Válságból siker posztsorozatunk harmadik részében az Amazon sikertörténetét mutatjuk be.
Az Amazon 1994-ben nem volt más, mint egy kis online könyvesbolt, melyet Jeff Bezos a garázsában üzemeltetett, miután felmondott a munkahelyén. Ma a cég a világ egyik legnagyobb részvénytársasága, tulajdonosát, Bezost 2018-ban a Forbes a világ leggazdagabb embereként nevezte meg. Sikeréhez a dotcomválság előtti tevékenysége éppúgy hozzájárult, mint a krízis alatt és után hozott döntései.
Bezosnak – bár először csak könyvek eladásával foglalkozott – néhány évvel az alapítás után más is a látóterébe került: 1998 végére kiszélesítette portfólióját zenei, audiovizuális és egyéb termékekkel is. Bezos már akkor bizonyította nyitottságát az aktuális trendekre, és ez a képessége a krízis idején is segítette őt.
Amikor a dotcomválság kirobbant, más cégekhez hasonlóan az Amazon is veszteséges volt, részvényeinek árfolyama 90 százalékot zuhant 1999 és 2001 között. Közvetlenül a piac összeomlása előtt azonban a vállalat szerencsésen felhalmozott annyi tőkét, mely egy időre biztosította a finanszírozást, 2000 elején ráadásul jelentős befektetőket szerzett: 700 millió dollár értékben adott el kötvényeket Európában – egyes elemzések szerint enélkül valószínűleg csődbe ment volna a válság idején. A negatív készpénzkonverziós ciklus is hozzájárult, hogy a vállalat negatív profit mellett is életben maradt: a vásárlóktól már azelőtt beérkezett az áru ellenértéke, hogy a beszállítókat kifizették. E cash flow stratégiának és a meglévő befektetői tőkének köszönhetően az Amazon továbbra is piaci részesedést szerzett.
És ekkor jött az első forradalmi ötlet: Bezos számára nyilvánvalóvá vált, hogy nagyobb árréssel operáló üzleti szolgáltatásokat is nyújthatna a cég, és mindezt megtehetné úgy, hogy nem kellene lemondania a kis árrést megengedő, közvetlenül a fogyasztóra irányuló kiskereskedelmi tevékenységéről sem. A megvalósítás nem váratott magára sokáig: 2000 végén bemutatták a Marketplace-t, mely először antikvárkönyv-eladó oldalként funkcionált, később pedig olyan, harmadik fél által működtetett értékesítési platformmá nőtte ki magát, melyen különböző vállalkozások árusíthatták saját termékeiket azok jellegétől függetlenül.
Olvasd el, hogy hallgatóink milyen inspiraciókat, új üzleti ötleteket kapnak a képzéseink során.
2002-ben a cég megtette az első lépéseket az Amazon Web Services névre keresztelt alvállalkozás létrehozása felé, mely lehetővé teszi szoftverfejlesztők számára, hogy szervereket béreljenek az Amazon adatközpontjaitól. 2003-ban megkezdődött az „internetes operációs rendszer” megálmodása, 2004-ben pedig elindult az Amazon Simple Queue Service, mely a negyedik negyedévben félmillió dollárt hozott, és ekkor már több mint száz alkalmazás épült rá – ez a váratlan siker a cég vezetőségét is meglepte, és arra következtettek, hogy a fejlesztőknek ennél is többre van szükségük. 2006-ban indították el hivatalosan az Amazon Web Servicest. Felhasználói között található a NASA, a CIA és a NETFLIX is.
Az Amazon sikerének titka, hogy minden helyzetben képes volt gyorsan alkalmazkodni a gazdasági és technikai paradigmaváltásokhoz. Az újítások, változtatások egy pillanatra sem szüneteltek a közel harminc év alatt. Ennek köszönhetően ma az Amazonnak – bár technikailag olyan piactér, mely harmadik fél termékeit értékesíti – hihetetlenül széles körű az üzleti tevékenysége. Audiovizuális tartalomszolgáltató, tárhelyet ad el cégek számára, és mostanában friss termékek házhozszállításával is foglalkozik. Megkerülhetetlen óriás a világ gazdasági színterén.
Kapcsolódó szolgáltatásaink:
Kapcsolódó képzések:
Agilis Vezetők a Digitális Korban
Hozzászólások