Interjú Bogár Bencével

Hányan mondhatják el magukról, hogy startupokat mentoráltak, túráztak a Himaláján, szemtanúi voltak ősi eredetű temetkezési szertartásoknak és összehajtható rollerrel közlekednek Budapest utcáin? A rollerezést leszámítva, valószínűleg nem sok ilyen emberrel találkozhatunk, de Bogár Bence, a KÜRT Akadémia design szakértője, a Design Thinking képzés vezetője szerencsénkre pont ebbe a kategóriába esik. Bőven van mondanivalója businessről, tervezésről, az életről és a túrázásról. A vele készült interjúból olyan kérdésekre is választ kapunk, amire mi sem számítottunk.

Ez a cikk a szakértőinket bemutató blogsorozatunk ötödik része.

Elolvasom a korábbi cikkeket is

Kezdetek

Bence Miskolcon született, és szülei szabadúszó grafikus példáját követve sosem félt rendhagyó módon dolgozni, úttörőként, a klasszikustól eltérő módon élni az életét. Hagyományos értelemben vett munkahelye soha nem volt, ehelyett inkább az önálló utat választotta. De hogyan került a KÜRT Akadémiához?

“A KÜRT a legrégebbi ‘munkahelyem’, rengeteg minden változott, mióta csatlakoztam. Eredetileg a startupok miatt kerestek meg, ezekkel viszonylag sokáig foglalkoztam, de jelenleg a design thinking vonalon erősítem a csapatot.”

Bence az Agilis Vezető és az Intelligens Marketing képzések keretei között tartott órákat startup témakörben. A design vonalra való váltás után az önálló Design Thinking workshop vezetésébe kezdett, amely 2 napos személyes kurzust vagy 4 félnapos online képzést jelent.  A kreatív tervezés fontos kiegészítése az agilis működésnek. Bizonytalan környezetben felgyorsítja az innovációt, mert a design thinking az agilitás előtti kreatív szakaszban biztosít segítséget a szervezetek számára. 

Hogyan zajlik a munkafolyamat?

Intenzív, élményalapú tréningről van szó, amelyben a szokásos költség-haszon alapú megközelítés mellett megjelennek az ügyfelet mint embert középpontba állító iskolák is.

„Mindannyiunknak van egy elképzelése arról, hogy milyen egy képzés. Első hallásra talán nem tűnik túl életszerűnek. Nekem az egyetemen a legnagyobb csalódás az volt, hogy nem igazán imitálja az életet, ez a képzés viszont úgy tanít meg valamit, hogy valójában az nem tűnik oktatásnak. Együtt élünk meg élményeket, és ez sokkal könnyebben teszi megtanulhatóvá az adott téma esszenciáját.”

A képzés nem lineáris folyamat, hanem csapatmunka, ahol a 4 nap végére a résztvevők előállnak egy működőképes megoldással az adott problémára.

„Jön 16 általában vadidegen ember. Én felvetek valamilyen fiktív, izgalmas témát, ami jelenleg releváns a világban, pl. hogyan lehetne a szemét mennyiségét csökkenteni a természetben, és ezen kezdünk el együtt haladni. Annak a megélése, hogy az elején a csapat még azt sem tudja, hogyan kell például autót vezetni, és a 4. nap végére eljutnak egy másik kontinensre, egy rendkívül izgalmas dolog. Közös élményeket élünk meg, és minden képzés teljesen különböző”

A design egy kellően nagy játszótér

Bencében egy gyermekkori trauma kapcsán alakult ki egy meglehetősen erős meggyőződés arról, hogy a problémamegoldás az alapműködés legfontosabb része. Azóta ezt tartja missziójának, és nem is tudja elképzelni, hogy ne designnal foglalkozzon. Sokszínű és változatos feladatokkal találkozik ezen a területen, legyen szó formatervezésről, egy gyógyszergyár terápiamenedzsment alkalmazásának fejlesztéséről vagy szervezeti stratégia kiépítéséről.

„Foglalkoztam már formatervezéssel, digitális designnal, product designnal, service designnal, üzleti designnal és stratégiai designnal is. Problémákat oldok meg. Nem az a lényeg, hogy ez most egy mobil app, boltátrendezés vagy egy szervezeti struktúraátalakítás. A design a folyamatok működésének definiálása.”

Művészi vénát is rejt ez a terület?

„Nem. Az emberek fejében, főleg magyar nyelvterületen, megjelenik egy művészi vonal, amikor meghallják azt a szót, hogy design. Angol nyelvterületen ezt a szót a dolgok létrehozására használják. Emlékszem, hogy ez korábban jobban jelen volt a munkámban, például mikor mobiltelefon jövőkoncepciókat terveztem, és a tervezés közben időnként megjelent a kreatív blokk. Ez mára teljesen elmúlt. Régóta kifejlesztettünk egy működési logikát arra, hogy hogyan folyik a problémamegoldás. Megvan az a keretrendszer, ami megakadályozza az elakadást.”

Social media addikció – kinek a felelőssége vagy kinek a problémája?

Ma már talán cáfolhatatlan tény, hogy a különböző közösségi média platformok struktúráját és designját tudatosan arra tervezik, hogy rabul ejtse a felhasználót. Mit tehet a tervező?

„Arról, hogy ez kinek a felelőssége, napokig elbeszélgethetnénk, és valószínűleg nem találnánk kielégítő választ. Ha viszont azt kérdezem, hogy ez kinek a problémája, akkor erre nem túl bonyolult válaszolni. Ez mindannyiunk (a felhasználók) problémája. A nagy tech óriásoknak nem áll szándékukban megváltoztatni a működést, mert ez üzlet. Az internetnek nem szabadott volna ingyen indulnia, mert az emberek így nincsenek tisztában azzal, hogy ha nem fizetsz, akkor te vagy a termék.”

Bence szerint az egyes élethelyzetekben elengedhetetlen annak tudatosítása, hogy éppen fogyasztunk-e vagy létrehozunk.

„A folyamatos fogyasztás nem vezet sehova. Inkább azt kellene megkérdezni, hogy mit tudsz létrehozni? Mit teszel az emberiségért? Mit teszel a szomszédodért? Mit teszel a szüleidért? A személyes tudatosság az egyetlen eszköz.”

„Ötlete a kutyának is van”

„Volt egy időszak az életemben, amikor több mint 500 startup ötletet néztünk meg, és ebből elég sok tanulság összegyűlt. A legfőbb tanulság azonban az volt, hogy semmit sem számít az ötlet. Bármiből lehet jó dolgot csinálni és bármiből lehet borzasztó rossz dolgot csinálni. Nem az a jó kérdés, hogy jó-e az ötlet, hanem, hogy az ötlet mögött lévő emberek mennyire akarják azt megvalósítani.”

Bence szerint a családi háttér is lényeges szerepet játszhat abban, mennyire valószínű, hogy valaki valósággá változtatja-e ötleteit. Ha olyan közegben szocializálódunk, ahol a szülők vállalkozó szelleműek és kreatívak, akkor ezt az attitűdöt és mintát könnyebben folytatjuk. Illetve, ha egy gyermekkori élmény kapcsán erős elhivatottságunk lesz egy probléma megoldására , ez is elegendő motivációnak és hajtóerőnek bizonyulhat. Egy projekt sikere hatalmas arányban azon múlik, hogy a megvalósítók elkötelezettek legyenek és  haladást szolgáló gondolkodásmóddal rendelkezzenek. 

„Mikor startupokkal foglalkoztam, megtanultam, hogy nekem nem az a feladatom, hogy megítéljem más emberek ötletét, hanem csak azt kell eldöntenem, hogy itt és most akarok-e energiát fektetni ebbe a projektbe vagy sem.”

„Én valójában a természetben lakom, csak néha bejárok a városba”

Bence gyerekkora óta túrázik. Ez sokkal többet jelent számára szabadidős tevékenységnél. Magyarországon jól ismeri az erdőket, és a járatlan utakra való tévedés sem áll távol tőle. Néhány évvel ezelőtt még a Himalájába is eljutott. 

„Az utazás és túrázás segít, hogy más perspektívából lássam az életemet, megbékélést nyújt, helyreráz. Ez egy meditáció. A természet nem akar tőled semmit.”

Bence szenvedélyes utazó, értékeli az egyedüllétet, de könnyen teremt bárkivel kapcsolatot és mindig kíváncsisággal fordul mások felé.

„Minden egyes ember tükröz bennünket. Mikor beszélgetek valakivel, az általa tartott tükörben másképp tudok ránézni saját magamra vagy egy adott problémára, ami segít eljutni a megoldáshoz. Mindenki izgalmas és tud valamit, amit mi nem, csak kíváncsinak kell lennünk.”

Számtalan kaland és tapasztalat után, a Gangesz partján állva, egy hindu temetkezés titokzatos szokásait megfigyelve tanulta meg, hogy nem mindenre van magyarázat, legalábbis nem biztos, hogy az, amire elsőre gondolnánk. Akkor mi alapján lehet a legjobban tájékozódni ebben a világban?

„Megérzés, megérzés megérzés. Természetesen léteznek taktikák és gondolatok, de sajnos hátborzongató, hogy mennyire nem használjuk azt a bizonyos gyomrunkból elinduló érzést, ami kristálytisztán megmutatja nekünk a valóságot. Ez rendkívül mélyen lakozik bennünk és nagyon könnyen elnyomjuk. A szakmai életben is számos alkalommal a segítségemre volt az intuíció.”

Design Thinking képzés