Pócza Gábor, a GYSEV informatikai csapatának vezetője mesél Agilis vezetők a digitális korban képzésünkről 

A waterfallt agilisra cserélték, az IQ mellett pedig az EQ is hangsúlyosabbá vált a GYSEV informatikai csapatában többek között az Agilis vezetők a digitális korban képzésünk hatására. A csapat vezetője, Pócza Gábor vett részt a képzésen, és elmesélte nekünk, hogy mi az, amit már most implementálni tudott a tanultakból. Például a fejlesztési folyamat során már hamarabb bevonják a megrendelőt, aki kezdeti fázisban is reagálhat. És jobban figyelnek a generációs különbségekre, a munkavállalók igényeire. Hogy hogyan? Az interjúból megtudhatod. 

Tavaly márciusban vetted át a GYSEV informatikai csapatának vezetését. A képzés vizsgaalkalmán úgy fogalmaztál, hogy a fejlesztői örökség része volt a hosszú fejlesztési idő és mértékletes távolságtartás a megrendelőktől. Min és miért akartál változtatni? 

A mi fejlesztéseink a cégen belülről érkező igényeket elégítenek ki, és az egyes szakterületek egyre nagyobb informatikai támogatást igényelnek. Hozzá kell tenni, hogy a folyamatok digitalizálása nem csak a pandémia miatt erősödött fel. Korábban a klasszikus vízesés (waterfall) módszer szerint folyt a fejlesztés, ami miatt hosszú válaszidővel kellett számolni, és sokszor nem az elvárt eredményt kapta a megrendelő., emellett a kommunikáció is ritkább volt a megrendelőkkel. A fejlesztői csapat leterheltsége nagy, ezért hamar megértették, hogy ha nem akarnak idő előtt kiégni, akkor változtatni kell. Az agilis fejlesztéssel én már korábban is találkoztam, és ezt a gondolkodásmódot akartam beültetni a fejlesztői fejekbe. 

Miért az agilis módszertan felé fordultál? Mennyire tudtad magadat képezni, mennyire érezted azt, hogy külső segítségre van szükség? Miért döntöttél a KÜRT Akadémia képzése mellett? 

Az agilis módszertan felé a megérzés és az olvasmányaim vittek. A módszertanba betekintést jelentő képzést végeztem, könyveket, cikkeket olvastam, webináriumokon vettem részt, de nem éreztem, hogy ezt egyedül meg tudnám csinálni. Külső segítségre és további tudásra is szükségem volt a bevezetéshez. A külső segítséget korábbi partnerünk biztosította, a képzésemet pedig a KÜRT Akadémiára bíztam. Több vezetői képzést is megnéztem, de az előadók névsora és a tematika egyértelműen a Kürtösök felé vitt. 

Úgy fogalmaztál a vizsgamunkádban, hogy tudtad, hova akarsz eljutni, de az utat nem ismerted. A képzés mennyiben segített az út megismerésében? 

A képzés egy módszertant adott a kezembe. Nemcsak az informatikai szervezeten belüli változásokban segített, de sokszor megerősített abban, hogy az általam elképzelt út jó és hasznos végeredményhez vezethet. Amit eddig megérzésből, korábbi információim alapján csináltam, abban megerősítést adott. A képzés nemcsak az értékteremtő folyamatokra adott módszereket, hanem a csapatépítésben is segített. Az ötletek validálása, az informális információk kezelése, a generációk közötti különbségek, az IQ mellet az EQ fontosságának hangsúlyozása mind a képzés részei voltak. Nemcsak ex-catedra oktatáson vettem részt, hanem az online lebonyolítás ellenére a kiscsoportos interaktív feladatokat is meg tudtuk oldani a képzés során. Ezek is sokat segítettek az út megismerésében. 

Mi változott a munkamódszeretekben, fejlesztési módszeretekben a képzés hatására? 

A fejlesztésünk új irányt vett. Az új gondolkodásmód értő fejekre talált. Az agilis működés eseményeit folyamatosan használjuk, daily standuptól, a sprinteken át a milestone-ig, feladatkezelő rendszert vezettünk be a fejlesztések támogatására. Nagyságrendekkel nem lett gyorsabb, de sokkal rendezettebb lett a fejlesztés. A megrendelőknek előbb tudunk mutatni „valamit” az elkészült rendszerből, ők pedig gyorsabban tudnak reagálni az elkészített alkalmazásokra. A bevezetett fejlesztői rendszerben a kollégák betegsége vagy szabadsága esetén sem áll le a fejlesztés, mert át tudják venni egymás feladatait. 

Mint mesélted, Szvetelszky Zsuzsa előadásának hatására a pletyka élére álltál. Mit értsünk ez alatt? És milyen hatása volt? 

Korábban az informatikát mindenki távolról szemlélte. Az üzletági partnerek kéréseit kiszolgáltuk, de sokszor nem értették, hogy mi miért vagy miért nem történik. A kollégáim megértették, hogy ami nekik egyértelmű az informatikában, az a megbízónak nem mindig az. Felkerestem az üzletági igazgatókat, és rendszeres találkozókon nyomatékosítottam, hogy „ez az informatika már nem az az informatika, ami korábban volt”. Akivel lehetett, személyesen beszéltem az IT-s gondjairól, és igyekeztünk megoldást adni az IT csapattal a felmerült kérdésekre. A visszajelzésekből ítélve eljutott a hír, a pletyka a fülekbe, hogy ezt most máshogy csináljuk.  

Mennyiben gondolsz ma máshogy a generációkra, a munkavállalói igényekre vezetőként, mint a képzés előtt? Mely gondolatok voltak nagy hatással rád? 

A mi IT csapatunkban is több generáció dolgozik együtt. Biztos, hogy nem ugyanaz motiválja, segíti a munkáját a pályakezdő kollégának, mint a nyugdíj előtt állónak. Ezeket a különbségeket is megvilágította a KÜRT Akadémia képzésén Tari Annamária előadása.  

Az előadás után két nappal jött hozzám az egyik kollégám, hogy beteg a kölyök kutyája, és lehet-e arról szó, hogy otthonról dolgozna, miközben vigyáz a kutyára. Először végigfutott az agyamon, hogy milyen választ kaptam volna, mikor annyi idős voltam, mint most ő, az akkori főnökömtől, az előző évezredben. Másodszor eszembe jutott Annamária előadása, és csak annyit mondtam neki, hogy maradjon Home office-ban azon a héten, és a munkája mellett ápolja a kutyáját is. 

Szerinted informatikai csoportként nektek lehetne beleszólásotok a stratégiába is? 

Remélem lesz. A vasút egy kötöttpályás közlekedési forma, aminek irányváltásához sok munkát kell beletenni. Ez nem is baj, mert itt a kapkodás végzetes következményekkel is járhat. A fejlesztési igények összehangolása, az ötletek validálása mindenképpen szükségessé teszi, hogy az informatika ne csak támogató szerepet töltsön be a szervezet életében. 

A képzés közösségi élmény is, hiszen csoportban tanultok. A többi résztvevő miként segített téged a fenti fejlődésben? 

A képzés előtt azt hittem, hogy a vezetői problémáim specifikusak, csak én küzdök velük. A megoldásukra kitalált folyamatok egyediek és a speciális vasúti környezet speciális megoldásokat kíván. A képzésen kiderült, hogy a „padtársaimnál” ugyanezek a problémák voltak aktuálisak, és közel hasonló megoldásokkal szolgáltunk. Az jó érzés volt, hogy nem vagyok egyedül a problémáimmal, és a többiek megoldása is hasonló az enyémhez. 

Mit emelnél ki még ezeken kívül a képzési élmények közül? 

Tetszett a globális, nagy képből a lokális részeletek felé haladás a képzés tematikájában. A pandémia bezavart a tantermi képzésbe, de a lelkem mélyén egy kicsit örültem, mert így hetente nem kellett 5 órát vonatoznom, hogy részt vegyek a képzésen. Ugyanakkor sajnáltam, hogy az informális beszélgetések kimaradtak a szünetekben. Bár jó volt a csapat, mert a szünetben sem kapcsoltuk ki a zoom-ot és volt lehetőség egy kis beszélgetésre, akár az előadóval akár egymás között. 

Képzés oklevélosztóján, amin már személyesen vettünk részt, többen is felvetették, hogy a csütörtök délutánjuk most egy kicsit üres lett. Jött a kérdés, hogy Te most mit csinálsz csütörtök délután? 

Szeretnéd te is inspiráló közegben egy tartalmas képzésen eltölteni a csütörtök délutánjaidat? Akkor jelentkezz a következő Agilis vezetők a digitális korban képzésünkre! 

Agilis vezetők a digitális korban