„A siker felépíthető és időzíthető”

2022 június 16.

Interjú Lénárt Ágota sportpszichológussal az Olimpiai Eszköztár Topvezetőknek képzésünkről

Vajon mi köze az olimpiai bajnokoknak a csúcsvezetőkhöz? Lénárt Ágotát, az olimpiai csapat sportpszichológusát, az Olimpiai Eszköztár Topvezetőknek képzésünk vezetőjét kérdeztük erről. Ahogy őt hallgatjuk, megbizonyosodunk róla, hogy kellő felkészüléssel, fegyelmezettséggel és a megfelelő módszerekkel könnyen meg tudjuk haladni önmagunkat. Ahogy Ágota fogalmaz: olyan csúcsvezetőknek kínálunk csúcstechnikákat, akik csúcsteljesítményre törekednek.

Amikor meghirdettük a képzést, az volt a hipotézisünk, hogy ami az olimpikonoknak is segít, az a topvezetőknek is segít…

Ez régen nem hipotézis! A sportpszichológia a munka világából jött, és most ugyanoda kanyarodik vissza. A munkapszichológiából átvett irányok, módszerek kerültek át alapvetően a sportpszichológiába is, mert itt is a „termelésről” van szó – azaz (sport)eredmények eléréséről. Amikor ilyen szép eredmények születnek az olimpián, akkor általában az ipar, a kereskedelem, a bankszféra nagyon kíváncsi arra, hogy mi a siker titka. Ilyenkor mi elmeséljük azt, hogy milyen módszerekkel kell fizikailag és mentálisan felkészülni egy csúcsteljesítményre – például, hogy milyen fizikai és mentális edzéstervet kell írni. Ezzel tudjuk bevezetni őket abba a világba, ami legalább olyan szigorú, mint az üzlet világa, de ugyanúgy felépíthető, ugyanúgy megtanulhatóak a módszerek, és ugyanúgy időzíthető a siker.

Ezek szerint egy topvezetőnek hasonló skillekre van szüksége, mint egy olimpiai bajnoknak?

Nagyon sok esetben igen, hozzátéve azt, hogy ő emberekkel foglalkozik általában, így a „csapatsportág” kategóriájába tartozik, és ennek megfelelően az embereivel is szót kell értenie. Tehát tudnia kell, hogy milyen vezetői módszereket alkalmazhat, ezek milyen hatást válthatnak ki az emberekből, nagyon jól kell tudnia konfliktust kezelni, de ami a legfontosabb, főleg a csúcsvezetők számára, hogy nekik is egy folyamatos megújulásban, folyamatos fejlődésben kell lenniük. A folyamatosan változó körülmények olyan kihívások elé állítják, amihez nagyon okosan, rugalmasan, tűrőképesen és rendkívül kreatívan kell hozzáállni. Azért az utóbbi idők ezt jól megfejelték, – gondoljunk a háborúra, a válságra –, így komoly érzelmi stresszel jár ma vezetőnek lenni, hiszen egy-egy döntés súlya még hatványozottabbá válik. Ennek megfelelően sokkal komplexebben kell gondolkodni, és olyan döntéseket kell hozni, ami nemcsak rövid, hanem hosszabb távon is érvényes.

Egy csúcsvezetőt sokszor magányos harcosnak képzelünk el, olyannak, aki nem szívesen adja ki a nehézségeit. A képzés viszont csoportmunkában zajlik, ahol különböző vállalatoktól érkeznek a résztvevők. Az első csoportban mennyire tudott kialakulni a bizalmi légkör?

Azt gondolom, hogy maximálisan. A csoportozás szabályait betartva működtünk: ami elhangzik a csoportban, az ott is marad – ez egy alapvető módszertani kritérium, csak így lehet ilyen területen dolgozni. Ez nem jelentett problémát, nyíltan beszélt mindenki a nehézségeiről, persze mindenki a saját tempójának, igényének, szintjének megfelelően. A program tartalmazott természetesen személyiségpszichológiai teszteket és játékos feladatokat is, amelyek mentén jobban megismerhették magukat. Nagyon tartalmas, és az ő megfogalmazásuk szerint időnként igen sűrű csoportmunkában vettek részt. Ennek természetesen le kell ülepednie, nagyon kíváncsi vagyok, hogy ebből mit hasznosítottak, milyen eredményeket értek el.

Tudsz tipikus kihívásokat mondani, amivel egy csúcsvezető küzd?

Alapvetően a döntés okoz sok csúcsvezető számára komoly kihívást. Milyen irányba menjen, milyen változásokat bír el a cég, mire van igazán szükség? Ezeknek a dilemmáknak mi a pszichológiai oldalával foglalkozunk, hogy ők csúcsvezetőként hogyan tudják bírni ezeknek a a súlyát, és miként tudják a helyzetből kihozni a maximumot. Van olyan vezető, aki kifejezetten arra kíváncsi, hogy az ő személyisége hogyan befolyásolja a céget – ez természetesen egy oda-vissza ható kapcsolat. A hozott dilemmáknak megfelelően a tematikában vannak egyéni és csoportos feladatok is.

Tótka Sándor, olimpiai bajnok kajakozó, Ekler Luca, paralimpiai bajnok távolugró és Kovács Sarolta, olimpiai bronzérmes öttusázó voltak a képzés olimpikon vendégei

Hogyan képzeljük el a képzést, egy-egy alkalom egy-egy módszerről szól?

Nem ennyire elvágólagos, hiszen a módszerek egymásra is épülnek, van közöttük átjárás. Például nem tudok mentáltréninget tanítani, ha előtte nem volt vizualizáció, vagy nem volt olyan rásegítő, előkészítő gyakorlat, ami lehetővé teszi a sikeres mentáltréninget. Így nem vesszük szigorúan, hogy egy hétvége csak egy módszerről szól, inkább építkezős jelleggel a módszerek összekapcsolását, egymásra épülését és komplex alkalmazását tapasztalhatják meg a résztvevők.

A képzés három hétvégéből áll, ennyi idő alatt meg lehet tanulni ezeket a módszereket?

Abszolút! A képzés nemcsak ígéri, de be is tartja, hogy megtanítja őket az adott módszerekre. Az, hogy ki milyen szinten alkalmazza, gyakorolja, hasznosítja a mindennapi életben, az már mindenkin magán múlik: a motivációtól, gyakorlástól is függ. De azok a módszerek, amiket megtanulnak a képzésen, azok elsajátított készségek, amelyek segítségével tudnak már dolgozni a jövőben.

Voltak olimpikon vendégek is…

… ó, annak nagyon örültek!

És milyen párbeszéd tudott kialakulni olimpikonok és topvezetők között? Mit profitáltak belőle?

Hárman voltak, minden hétvégére jutott egy vendég. Az volt érdekes a vezetők számára, hogy teljesen közelivé hozták az élményt. A meghívott olimpikonok úgy számoltak be a felkészülésről, a folyamatról, a sikereikről és az őket foglalkoztató kérdésekről, vagy az éppen esetleges betegségekről, sérülésekről, hogy teljesen emberközeli volt, olyan érzés volt mindannyiunk számára, mintha ott lettünk volna velük a felkészülésen és a versenyeken. Még én is megtudtam újabb részleteket, pedig sportpszichológusként segítettem őket a felkészülésben. Fantasztikus időutazásban volt részünk.

Indul ősszel indul a képzés második csoportja, kiket vársz, kinek ajánlod?

Nyitott a pálya, azt gondolom, mindenki megtalálja ezen a svédasztalon azt a módszert, ami az ő szakmai előmenetelét segíteni fogja. Olyan csúcsvezetőknek kínálunk csúcstechnikákat, akik csúcsteljesítményre törekednek.

Szeptember 30-án indul következő Olimpiai Eszköztár Topvezetőknek képzésünk. Szánj három hétvégét a csúcsteljesítményhez szükséges technikák elsajátításához, és hozd ki magadból a maximumot!

Érdekel az Olimpiai képzés

2022 június 16.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek