Interjú Kelemen Bélával, a KÜRT Akadémia szakértőjével

Kelemen Béla a MOL Group Business Excellence Managere. Vegyészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen, és diplomája megszerzése után kutatói ambíciók által vezérelve akadémiai közegben szeretett volna maradni. A doktori cím megszerzése után családot alapított, és otthagyta az egyetemi környezetet.  A tudományos életből belecsöppent az igazi kereskedelembe, és egy amerikai magyar kereskedő cégnél kezdett dolgozni, amit néhány év múlva egy nagyvállalat követett.

Diákévei alatt matematikából és fizikából is kiemelkedően teljesített. Osztályfőnöke ösztönzésére, vagy inkább utasítására Budapestre jelentkezett egyetemre, amit azóta is egyik legjobb döntésének vél. Az intellektuális kihívások mellett azonban már korán megmutatkozott a sport iránti szeretete is, először foci, később a kosárlabda iránt, amit azóta is aktívan űz.

Ez a cikk a szakértőinket bemutató blogsorozatunk hetedik része.

Elolvasom a korábbi cikkeket is

„Rombold le a mítoszokat, ne csak a kőolajat finomítsd”

„Karrierutamban volt egy-két nagyobb svédcsavar. Mióta az olajiparba kerültem, viszonylag sok mindent csinálhattam, és mióta a MOL-nál dolgozom, mindenféle területet megismertem és lehetőségem volt külföldön is élni és dolgozni. Már rendelkeztem némi tapasztalattal, de aránylag fiatalon kerültem ki Szlovákiába 5 évre. Megismerhettem az ottani életformát és ezáltal én is sokkal több lettem.”

A MOL-csoport értékláncának teljes optimalizálásáért volt felelős, amely kulcsfontosságú munkakör, hiszen a teljes beszerzési, termelési és értékesítési folyamatot kell karmesterként koordinálni. Az optimálástól függ, hogy milyen alapanyagot vásároljanak és mennyiért, mit termeljenek és hogyan,  illetve milyen piacokra és milyen áron értékesítsenek.  Ezután a 4 különböző országban található 5 kőolaj-finomító igazgatójának nevezték ki.

„Nem sokkal később ismerkedtem meg a Lean szemlélettel, amely a vevőre, illetve a vevői értékteremtésre fókuszál, miközben a veszteségeket, a nem értékteremtő tevékenységeket akarja eliminálni a mindennapi működésből. Bevallom, hogy a Lean megfertőzött engem és egyre jobban felnyitotta a szememet, hogy ez az élet minden területén jól alkalmazható. Kürti Tomot már korábbról ismertem, és neki is lelkesen meséltem a Lean-implementáció nagyvállalati kihívásairól. Így merült fel, hogy a Lean módszertan jól beleillik az Agilis Vezetők a digitális korban képzésbe, ezért meghívtak, hogy oktassak a képzésen. Ekkor kerültem igazi munkakapcsolatba a KÜRT Akadémiával. A KÜRT Akadémia egy nagyon jó fórum arra, hogy átadjam a tudásomat és a tapasztalatomat. Az már csak hab a tortán, hogy olyan szakemberek tanítanak itt, akik csinálják, amiről beszélnek, és értenek is hozzá.”

Mit szeret a legjobban az oktatásban?

„Én nem hiszem, hogy erre a munkára születni kell, azonban keményen meg kell dolgozni érte. Mitől jó egy tanár? Attól, hogy személytől és szituációtól függetlenül képes átadni a tudását. Ehhez nagyon mélyen kell ismerni az anyagot és a jelenségeket, de ez önmagában nem elég. Át is kell tudni fordítani a lényeget annak a nyelvére, akinek magyarázol.”

Béla minden korosztályt szívesen tanít, középiskolában is oktatott már. A fiatal generációt arra ösztönzi, hogy kemény munkával és szorgalommal dolgozzon. Fontosnak tartja a nyitottságot, a hajlandóságot és a lelkesedést a változtatás iránt. Elmondása szerint a karrierúton az első 3-5 év a meghatározó, mert egy pályakezdő ekkor alakítja ki saját munkastílusát és munkahelyi személyiségét. 

„Természetesen nagyon jó ez az új digitális világ, egész mások a lehetőségek és eszközök, de a saját tapasztalatot nem helyettesíti semmi. Az internetről beszerzett információ csak a felszín, a mögöttes tudás elengedhetetlen, ha jól szeretnénk teljesíteni. A digitalizáció persze minőségében változtatja meg a világunkat, de akkor is csak eszköz marad. A rosszul használt technológia hátráltathatja a kritikus gondolkodást.”

Milyen egy ideális folyamat?

Vezetői szakértelme alapján rengeteg gyakorlati tapasztalattal és meglátással rendelkezik, mégsem tartja magát kifejezetten szervezetfejlesztőnek.

„Egy szervezet alapvetően egy célt szolgál, hogy kiszolgálja a vevők igényeit. Egy vállalat nem más, mint emberek társulása azért, hogy olyan értéket teremtsenek, amit egyedül nem tudnának megtenni. Az igazán jó szervezeti kultúrák ezt az értékteremtést helyezik a középpontba, és képesek megérteni, hogy miben hibáztak, hogyan javítsák ezt ki, és hogyan újuljanak meg. Ez persze nagyon nehéz, objektíven szembe kell tudni nézni saját magunkkal és bevallani, ha hibáztunk.”

Szervezetenként persze eltérő, hogy melyik cég milyen problémába ütközik, és mi gátolja meg az eredményes működésben. Az egyik legnagyobb veszély, ha a vállalat elveszíti az értékteremtő fókuszt vagy a különböző eljárások nincsenek jól összehangolva.

„Nem véletlenül szükséges a karmester egy zenekarban. Hiába értenek a hangszerükhöz nagyon jól a professzionális zenészek, egész másként szól a zenekar, ha valaki vezényel, és akkor, ha nincs ilyen személy. A szakmai készségeket az egyénekben könnyű fejleszteni, az összehangoltságot sokkal nehezebb.”

Gemba

Egy másik jelentős kockázat, ha a vezetők soha nincsenek jelen a szervezet mindennapi életében. 

„Rengeteg felsővezető úgy vezet, mint az az edző, aki sosincs jelen az edzésen, nem megy ki a meccsre, ellenben elolvassa a sportújságot, meghallgatja a játékosokat és a nézőket, és ez alapján dönti el a stratégiát. Egy jó vezetőnek látnia kell, hogy mi és hogyan működik. Én a Gemba erejében hiszek, amikor a vállalat vezetői meglátogatják a valós helyszíneket, ahol a tényleges vevői érték teremtődik, hogy első kézből kapjanak képet a gyártelepen vagy üzlethelyiségben, irodában folyó tevékenységről.”

Béla a megoldást a rendszerességben látja. Erős kultúrát kell építeni, amit a transzparencia, az átláthatóság jellemez. Ha a vezető gyakran jelen van, akkor előbb-utóbb nemcsak vendég lesz, hanem résztvevő, nemcsak felügyelőnek tartják, hanem partnernek, különösen, ha ő is partnerként kezeli a dolgozókat. Ezek a fontos vezetői dolgok nincsenek mindig napirenden, nem kerülnek bele automatikusan a vezetői naptárba, erre külön időt és energiát kell szánni.

A munkán túl

Bélának két felnőtt gyermeke van, akik külföldön élnek és dolgoznak. Bár a Covid talán megakadályozta a gyakori külföldi utazásokat, viszont lehetőségeket nyújtott új tevékenységek kipróbálására, mint például a kertészkedés.

„A lányaimmal, akik külföldön élnek, gyakran beszélünk. Hiába élnek 800 vagy éppen 1300 km-re, intenzívebb a kommunikáció, mint mikor itthon laktak. A technológia lebontja a távolságbeli korlátokat. Továbbra is nagyon szeretem a sportot, legyen szó fociról, kosárlabdáról vagy jégkorongról. Sose gondoltam volna, de a Covid alatt nagyon megszerettem a kertészkedést is.”

Kelemen Béla és szakértőtársai segítségével működési kihívásokban is segítséget nyújtunk a hozzánk forduló vállalatoknak. Ismerd meg ügyfélcentrikus, a kihívásokra és igényekre gyorsan reagáló, a veszteségeket minimalizáló módszereinket, és keress minket, ha nyitott lennél az együttműködésre!

Működési kihívások tanácsadás