Hatszemszög – Véletlenek az innovációban?

2022 augusztus 9.

A Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia közös programsorozata 

A tudomány, a művészet és a gazdaság első pillantásra talán egymástól távol álló területeknek tűnhetnek, és ez az izgalmas beszélgetés be is bizonyította, hogy ez a második pillantásra is így van. A Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia közös programsorozatában egy-egy kiállítás központi témájának felderítéséhez a valóságot három teljesen különböző nézőpontból vizsgáljuk.

Meghívott vendégeink Mérő László matematikus-pszichológus, Seres Szilvia újmédia-művész, digitalizációs szakértő és Simó György szociológus, üzletember, kockázatitőke-befektető. A három szakértő eltérő szemüvegének segítségével mi is más szemmel nézünk a véletlenek szerepére a 21. században, legyen szó új felfedezésekről, innovációs folyamatokról a piacon, vagy a művészet szerepére kultúránk formálásban. Az eseményt az előadók egyéni prezentációja nyitotta, majd a közös beszélgetést Tóth Kata képzésfejlesztési vezetőnk moderálta.

Véletlen a tudomány és történelem górcsövén keresztül Mérő László

A véletlen nehezen megragadható fogalom, több ezer éve foglalkoztatja az emberiség fantáziáját. Vajon mi a különbség az ősi babiloni biztosítók és a mai biztosítási cégek között? Nagyjából semmi. Mindig is egyetlen dolog érdekelte őket: hány ügyfelük után kell kártérítést fizetniük. Természetesen senki nem láthatja előre a jövőt, de a statisztikákra már évezredekkel ezelőtt is lehetett számítani – erre alapozva kötöttek az emberek szerződéseket. 

“A véletlen az, amit nem tudunk kiszámolni. Ez adódhat tudás vagy adatok hiányából, de sokkal fontosabb oka is van: lehet, hogy valaminek ilyen a természete, nem számítható ki és kész.”
- Mérő László, matematikus-pszichológus

A 17. században a felvilágosodásnak és Isaac Newtonnak köszönhetően elhittük, hogy a természet törvényei és világunk teljesen kiismerhetőek és leírhatóak. Newton elképzelései szerint egyedül saját tudatlanságunk vagy az információhiány áll annak az útjában, hogy megismerjük a teljes valóságot. A francia Blaise Pascal ezzel szemben azt gondolta, hogy saját személyes sorsunkat, melyet a felsőbb hatalmak elrejtenek előlünk, nem tudjuk előre megjósolni és kiszámítani. Az általa kidolgozott valószínűségszámítás a nagy számok törvényén alapul.  Ez az elmélet alapozta meg azt a szemléletmódot, mely napjainkra is jellemző. Nem csoda azonban, hogy Newton nézetei is sokáig uralkodónak számítottak, hiszen a racionalitás alapján jó egy olyan világban tudni magunkat, ami legalább papíron kiszámítható.

Az innováció és a művészet találkozása Seres Szilvia

“A véletlen egy nagyon jól működő eszköz a művészeti alkotófolyamatokban, legyen szó költészetről, a szürrealista automatizmusról, de akár festészetről is.”
Seres Szilvia; újmédia-művész, digitalizációs szakértő

Mégis hogyan lehet véletlenül képet festeni? Wolsky András művésznek például sikerült. Egy napon keresztül sétált Budapesten, és a gyaloglásából műalkotás keletkezett. A véletlent egy dobókocka segítségével generálta, az egyes útszakaszok hosszúságát, valamint az irányokat azáltal határozta meg, hogy hányast dobott a kockával. A művészeti innovációk, illetve olyan innovációk, melyekben művészek is részt vettek, számtalan módon formálták az emberek gondolkodásmódját és mindennapjait a történelem során. Ha a művészet modern megnyilvánulására tekintünk, láthatjuk, hogy az újításoknak csak a fantázia szabhat határt. Legyen szó interaktív ékszerekről, forradalmian új mozgó szövetekről, vagy globális környezeti problémákra reflektáló új design megoldásokról. A probléma adott, a művészet válaszol. A keretek és a kérdések mindig ösztönözhetnek új módszerek létrehozására, és arra motiválnak, hogy a dobozon kívül gondolkodjunk.

Feldobom ötlet, leesik innováció Simó György

A véletlennek végtelenül inspiráló ereje lehet. Akaratlanság, szándék nélküliség, kiszámíthatatlanság jellemzi, de vajon mit is jelent ez egy olyan kérlelhetetlenül racionális szférában mint a business? Nehéz, mégis elengedhetetlenül fontos elindulni az ismeretlenbe anélkül, hogy tudnánk mi vár ránk, legyen szó befektetésről vagy egy új módszer bevezetéséről szervezetünkben. Ami segíthet, az a várakozás, az elképzelés, a jövőkép, amely elindított bennünket az úton. Vajon jó irányba vezet-e az intuíció, ha valami nagy dologra készülünk? 

Az üzlet alapvetően nem barátja a véletlennek, és a nagyvállalatok kifejezetten a kontrollon alapulnak. Az innovációt azonban blokkolja a túlságosan rigid kontroll, egyszerűen nem tud megtörténni. Az egyre elterjedtebb startup kultúra például kezdi megtörni ezt a vonalat. Szerencsére léteznek olyan projektek, mint például a Kitchen Budapest, amely tulajdonképpen egy ‘próba-szerencse’ modellen alapult, amikor futott. Egy olyan magyar innovációs laboratóriumról és talent programról van szó, amely összekapcsolta a vállalati igényeket a kreatív utánpótlással. Tehetséges fiatalokat szakmai támogatással látott el, és lehetőséget biztosított arra, hogy megvalósíthassák ötleteiket. 

“Az üzlet a véletlenre természetesen nem tud alapozni, de tud rugalmasabb, kockázatvállalóbb és kísérletezőbb lenni, és ma ez az üzleti norma. 25-30 évvel ezelőtt ez eretnekségnek számított, de jelenleg ezek a szervezeti eljárások határozzák meg az innovációval kapcsolatos viselkedést. Ehhez azonban nagyvonalúnak kell lenni, a pénzt a kísérletezésre kell költeni, hátha találunk valami kiválót.”
- Simó György; szociológus, üzletember, kockázatitőke-befektető

A felvilágosultság kora előtt az ember tisztában volt azzal, hogy vannak dolgok, amik egyszerűen kiszámíthatatlanok, és most a 21. századra megint eljutottunk oda, hogy nem tudhatunk mindent. A természet fenyegetésének helyébe a technológiai cunami lépett, ami mindent felforgat és felgyorsít. Ez a gyors fejlődés kényszerít mindenkit arra, hogy úgy induljon el, hogy fogalma sincs, hova fog jutni, hiszen állandóan alkalmazkodnia kell, hiszen  félévente újabb véletlennel és változással találkozik. Nem lehet kötött pályákon és előre megtervezett üzleti tervek mentén haladni, mert a világ nem így működik. Éppen ezért fontos ennyire az agilitás. 

Kíváncsi vagy az előadók egész prezentációjára? Nézd vissza a teljes eseményt itt.

Perspektívák fúziója

Az ember sohasem a véletlenre játszik, mert tudatos lény, ettől függetlenül a véletlen lépten nyomon jelen van. Nevezhetjük gyűjtőszónak is, talán így tudjuk legjobban megfogalmazni az olyan eseményeket, amelyeket nem tudunk kontrollálni. A tudományban és a művészetben rendszeresen találkozunk a kísérletezés és tesztelés jelenségével, de vajon megengedett-e a hazárdírozás az üzletben is? A startup, az agilitás és a lean-management kultúra a kísérletezés kultúrája. Nem szerencsejátékot, hanem inkább gyors alkalmazkodást jelent. Ennek időnként megvan az ára, és magas kockázattűrés és a bukás lehetőségének megengedése is szükséges hozzá.

Ha tudományos területre tekintünk, megállapíthatjuk, hogy Zimbardo vagy Milgram bizonyos kutatásait ma már etikátlannak tartjuk, és limitáljuk a kísérletezést. A művészet valószínűleg a legszabadabb a három terület közül, hiszen egy művész alkotó folyamatába nagyon sok minden belefér. Ez egy szabályok nélküli terület, rengeteg a felhasználható véletlen, amelyből következtetések vonhatók le és amelyeket a művészek beépítenek  kreatív folyamataikba. 

Kontextus és közönség

“Az innováció kontextusfüggő. A művészek használhatnak különböző technológiákat, mondjuk fognak egy Wii-t és meghekkelik, kritikai attitűddel kísérleteznek vele. Az is egy tök izgalmas dolog, hogy egy művész hogyan nyúl hozzá egy modern technológiához, például a mesterséges intelligenciához, milyen kérdéseket tesz fel, mit tesz hozzá, és mit hoz ki belőle.”
Seres Szilvia; újmédia-művész, digitalizációs szakértő

Az innováció befogadófüggő is. Mi jut először eszünkbe mikor ezt a szót halljuk? Az innováció tulajdonképpen az újdonsággal való viszonyról szól, attól függetlenül, hogy ezt az újdonságot jónak vagy rossznak ítéljük meg. Minden lehet innováció, ami itt még nincs. Tehát ha szervezetünk számára olyan, addig ismeretlen módszertant vezetünk be, amit máshol már 20 éve alkalmaznak, számunkra az akkor is újításnak számít.

Léteznek olyan innovációk, amelyeknek potenciálját születésük pillanatában még nem ismerik fel. Az SMS például teljesen alkalmatlan arra, amire alapvetően készítették. A telefonszerelők  eredetileg szolgálati kommunikációs csatornának szánták, de a 160 karakteres limit és a hosszadalmas gombnyomkodás miatt nem bizonyult a kommunikáció leghatékonyabb módjának. Ettől függetlenül később rendkívül elterjedt és népszerű üzenetváltó formává vált a hétköznapi telefonhasználók körében.

A kizökkentés ereje

A váratlanban és a véletlenben éppen az a szép, hogy nem tudjuk mikor ér bennünket az az inspiráció, amely elvezet a felismeréshez. Ahhoz viszont szükséges az évtizedes tapasztalat és szaktudás, hogy amikor elér a véletlen, felismerjük az innováció értékét.

“Azt meg tudom tanítani, hogy hogyan prezentáljon valaki jól egy elevator pitchet Steve Jobsnak, de azt nem lehet megtanítani, hogy hogyan kell Steve Jobs-szal egy liftbe kerülni. Tehát, hogy hogyan tudsz jókor jó helyen lenni.”
Mérő László, matematikus-pszichológus

Miért fontos azonban az állandó próbálkozás és kísérletezés?

“Álló hajót nem lehet kormányozni. Tök mindegy, hogy mit csinálok, csak kezdjek el valamit csinálni és ki fog alakulni. Előfordul az elakadás, de akkor is tovább kell próbálkozni, kopogtatni, erőltetni. Ez egy alap dinamika, ami előrevisz.”
–  Simó György; szociológus üzletember, kockázatitőke-befektető

Szemüvegünk rendszeres cserélése is elengedhetetlen. A művészeti pszichodráma például állandó nézőpontváltáson alapul, ahol a résztvevők történeteket játszanak el különböző szerepekben. A művészek gyakran dolgoznak indirekt direkcióval, gyakran váltanak perspektívát. Nagyon sokszor akkor jutunk el a megvilágosodáshoz, amikor nem közvetlenül arra koncentrálunk, amire a válaszokat keressük. Az agilis szerveződés is alapvetően ezen alapul, hiszen az a lényeg, hogy az eltérő szemléletű és hátterű szakemberek a legkülönbözőbb szempontokat gyűjtik össze, és ezáltal születik az innováció. 

Tájékozódj és fektess vállalatod és önmagad fejlesztésébe. Válassz képzéseink közül, vagy egyeztess velünk a Zártkörű céges képzési lehetőségekről!

Válassz képzéseink közül!

2022 augusztus 9.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek