2020 nyarán a Ludwig Múzeum munkatársaival való közös gondolkodás során született meg hálózatkutatással foglalkozó rendezvénysorozatunk, a Rejtett Kapcsolatok ötlete, majd egy évvel később, 2021-ben ennek mentén egy másik eseménysorozatot is elindítottunk Hatszemszög címmel. Az értékteremtés, a tudásmegosztás, a világot ma formáló erők, hatások és trendek alapos analizálása közös értékünk a Ludwig Múzeummal, ennek mentén 2022-ben is három sikeres eseményt szerveztünk közösen, amire nagyon büszkék vagyunk.
HATSZEMSZÖG – TUDOMÁNY, MŰVÉSZET, GAZDASÁG
Három nézőpont, három világkép. A Ludwig Múzeum és a KÜRT Akadémia közös programsorozata arra tesz kísérletet, hogy egy-egy kiállítás központi témáját több szemszögből világítsuk meg.
Vajon mik a különbözőségek a tudomány, a művészet és a gazdaság szereplőinek hozzáállásában? Vajon vannak-e eszközeikben, eredményeikben, gondolkodásmódjukban hasonló vonások? Meghívott vendégeink 10-10 perces előadását követően közös beszélgetésen fejtjük fel a hatszemszögben rejlő izgalmas találkozásokat.
I. alkalom: Véletlenek az innovációban
Mérő László, Seres Szilvia és Simó György beszélgetése. Az est házigazdája Tóth Kata, a KÜRT Akadémia Termékfejlesztési Vezetője volt.
Mérő László, Seres Szilvia és Simó György beszélgetése. Az est házigazdája Tóth Kata, a KÜRT Akadémia Termékfejlesztési Vezetője volt.
Véletlenek az innovációban?
Sokszor azt gondolhatjuk, hogy ma már minden kiszámítható. Feltételezzük, hogy egy nagy technológiai óriás pontosan tudja, milyen innovációba kell fektetni, ha a piac élére akar törni. Pedig a véletlennek nagyobb szerepe van még a 21. században is az új felfedezések terén, mint gondolnánk. A Hatszemszög idei első alkalmán arról beszélgettünk, hogy miként hat a véletlen az innovációs folyamatokra, és hogy milyen szerepe van a művészeknek a felfedezések megszületésében.
A tudományt Mérő László matematikus-pszichológus, a művészetet Seres Szilvia újmédia-művész, digitalizációs szakértő, a gazdaságot pedig Simó György szociológus, üzletember, kockázati tőkebefektető képviselte.
A beszélgetés Frey Krisztián életművét feldolgozó {SCRIPT:ABSTRACT} – Frey úr ír kiállításhoz kapcsolódott.
TUDOMÁNY: Mérő László, matematikus-pszichológus, a KÜRT Akadémia alapítója, előadója
Mérő László eredeti szakmája matematikus, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora. A Darwin’s Marketing Evolution cég társalapítójaként 2003 óta foglalkozik a memetikai marketingkutatás módszertanának fejlesztésével. A szélesebb intellektuális közönség számára írt könyvei (Észjárások, Mindenki másképp egyforma, A pénz evolúciója, Az érzelmek logikája, A csodák logikája, Az ész segédigéi) eddig összesen 11 nyelven jelentek meg, a második Az év tudományos könyve Németországban díjat kapott.
MŰVÉSZET: Seres Szilvia, újmédia-művész, digitalizációs szakértő
A 90-es évek óta foglalkozik interfésztervezéssel, digitális szolgáltatás- és tartalomfejlesztéssel a nonprofit és forprofit szektorban egyaránt. Számos kulturális és művészeti projekt, konferencia, kiállítás kurátora, résztvevője és felkért szakértője volt az elmúlt évtizedekben. A művészeti felsőoktatásban progresszív technológiai képzések, innovációs lab létrehozása fűződik a nevéhez. 2015-ben Nemzeti Kiválóság díjban részesült posztdoktori kutatásáért, mely a hazai digitális kultúra kezdeteit dolgozza fel. 2021-ben jelent meg Digitális perspektívák című könyve, mely a művészet és a digitális technológiák kapcsolatára fókuszál.
GAZDASÁG: Simó György, szociológus, üzletember, kockázati tőkebefektető
Alapítója volt a Tilos Rádiónak és az Origónak. Közel 20 éve, a T-Online Zrt. jogelődjének tartalomszolgáltatási vezetőjeként állt menedzsernek, ezt követően részt vett a Matáv/Telekom internet és tartalomszolgáltatási üzletágának felépítésében, 2006 után pedig már nem csak a T-Online Magyarország Zrt., de a T-Com vezérigazgatója is lett. 2009 óta befektető, a Day One Capital alapító partnereként egész Közép-és Kelet-Európában keresi az ígéretes technológiai startupokat. Emellett a hazai 3D nyomtatás „apostola", a Fredee Printing tulajdonosa. Szervezeti tapasztalatai az egyszemélyes befektetésektől a kisvállalkozásokon át a tízezer fős nemzetközi nagyvállalatokra terjednek ki. Elkötelezett híve a vállalkozói kultúra és mentalitás magyarországi elterjesztésének. A KÜRT Akadémia Agilis vezetők a digitális korban képzésének oktatója.
II. alkalom: Őszinte találkozás az örök jelennel
Orvos-Tóth Noémi, Császár Csaba, Felsmann István beszélgetése. Az est házigazdája Siomos Angéla, a KÜRT Akadémia Marketing Vezetője volt.
Hogyan tudunk kontúrokat rajzolni magunknak, ha úgy érezzük, állandóan változunk? Hogyan találjunk kapaszkodókat, ha folyamatos átmenetiségben élünk? Ezt megkérdezheti az egyén, a vállalat vagy egy egész társadalom is. A TUDOMÁNY képviseletében Orvos-Tóth Noémi, a GAZDASÁG szemszögét megmutatva Császár Csaba, a MŰVÉSZETI világból pedig Felsmann István kereste velünk idén második alkalommal megrendezett Hatszemszög estünkön arra a választ, hogy az állandó elmúlás milyen hatással van ránk, és hogyan tudunk új perspektívából ránézni.
A beszélgetés a Kiterjesztett jelen – átmeneti valóságok című kiállításhoz kapcsolódott.
TUDOMÁNY: Orvos-Tóth Noémi, klinikai szakpszichológus
Noémi életútja nem klasszikus, egyenes haladás, hanem vargabetűk és önmegtalálások sorozata – vagy talán éppen ez az, amit egyenes haladásnak nevezünk? Fiatalkorának fontos epizódja, amikor 1987 nyarán, 15 éves korában családjával elhagyják Magyarországot, és három évig menekültként élnek az NSZK-ban. Ezután, 1990-ben térnek haza Magyarországra, itthon business képzést követően a családi gépipari vállalkozásban kezd el dolgozni, majd egy multicégben lesz alkalmazott projektmenedzserként. Itt ébred rá, hogy nagyon távol került gyerekkori álmától, így a biztos egzisztenciát feladva visszaül az iskolapadba, és 30 évesen elkezdi az ELTE pszichológia szakát. Közben megszületik lánya, ami nemcsak egyéni, de szakmai életére is nagy hatással lesz. Azóta eltelt 20 év: klinikai szakpszichológusi végzettséget szerzett, és praxisában olyan intenzív terápiás élményeket élt meg pszichológusként, amelyek nemcsak a jelen magyar társadalmat rajzolják fel számára mélyen karistoló ceruzával, hanem azt is, hogy a mai társadalom elakadásai, tragédiái, szenvedései miként erednek a családi és történelmi múltból. 2018-ban megjelenő Örökölt sors című könyve egy országgal ismertette meg a transzgenerációs traumák és örökségek világát, a 2021-ben megjelenő Szabad akaratban pedig azt vizsgálja meg, hogy miként tudunk az örökölt sorsunkat megismerve és azt meghaladva szabadon, szabadabban élni.
MŰVÉSZET: Felsmann István, képzőművész
2013-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. Jelenleg Budapesten él és dolgozik. Főleg Magyarországon állított ki, de több európai országban is volt már kiállítása. Foglalkozik szobrászattal, festészettel, grafikával, de ezek mellett készít performanszokat és installációkat is. Az egyik legkiterjedtebb műcsoportja a „Lego Absztrakt Reliefe” sorozat, amelyet 2009 óta épít. A Lego táblaképek a fentebb említett képzőművészeti irányzatokat mind magukba foglalják. A dekonstrukció egy kortárs filozófiai irányzat, amely Jacques Derrida francia filozófus nevéhez kötődik, és elsősorban az irodalomelméletben alkalmazzák. Lényege a fogalmak és teljes irodalmi művek szétszedése, és gyakran szabad asszociáción alapuló újraépítése. A Lego-reliefek ehhez hasonló gondolaton alapulnak, miszerint az információk, a képek szétesnek, megsemmisülnek, majd újraalkotott egésszé állnak össze. Felsmann munkáinak egy része folyamatosan változik, materiális és fogalmi értelemben egyaránt képesek az átalakulásra. Ilyen műnek tekinthető a Családi Porcelánkészlet is, amely először 2014-ben az acb Galériában került bemutatásra. A mű egy dekonstrukciós alkotói folyamat: a dobállványokra rögzített porcelánokon addig dobolnak, amíg azok szét nem törnek. Amikor az előadás véget ér, létrejön az installáció.
GAZDASÁG: Császár Csaba, szervezetfejlesztési szakértő, a KÜRT Akadémia szenior partnere
Közgazdászként végzett a Corvinuson 1992-ben, majd néhány évnyi egyetemi oktatói tapasztalatszerzés után kollégáival szervezetfejlesztő céget alapítva váltott át az üzleti szektorba. A kezdetektől vállalati átalakulásokon és vezetőfejlesztő programokban dolgozik, munkája mellett folyamatosan képezve is magát. Hazai módszerspecifikus nemzetközi programok tapasztalataiból is építkezik, miközben hazai és nemzetközi képzési programok oktatójaként is segíti a szakma következő generációját. Munkájához integratív megközelítéssel közelít: az üzleti stratégiák és modellek hatékonyság- és sikerfókusza, és a szervezetek emberi dimenziója közötti termékeny összhangot keresi. Felhatalmazó, az önszerveződésre és tanulásra építő működés megteremtésében támogatja ügyfeleit, leginkább felsővezetői csapatokkal dolgozva. Meggyőződése szerint a fejlesztési folyamat kiindulópontja a jelen helyzettel való őszinte találkozás, majd a tapasztalatokra való reflexióból és a helyzet megértéséből bomlanak ki a változások irányai. A jelenlegi társadalmi és környezeti változások hozta bizonytalanság közepette sokszor nem látszanak egyértelmű és hosszú távon is érvényes változási irányok – ilyenkor a tanulóképesség és rugalmasság megteremtése és fenntartása az alapja a továbblépésnek. A konkrét helyzetekre való szabad figyelem és szakmai megalapozottság mellett fontos eszköze a humor, ami a minket körülvevő paradoxonok és saját magunk elfogadásának lehetőségét adja meg.
III. alkalom: Felemészt vagy felemel?
Dr. Veszelszki Ágnes, Szauder Dávid, Kovács Gyula beszélgetése. Az est házigazdája Tóth Kata, a KÜRT Akadémia Termékfejlesztési Vezetője volt.
Ha egy deepfake és egy eredeti videót nézünk, talán el sem tudjuk dönteni, melyik valóságos, és melyiket gyártotta az algoritmus. Ráadásul a mesterséges intelligencia már művészként is több esetben debütált. A megtévesztés vagy helyettesítés mellett azonban számos esetben üzleti, társadalmi és művészeti értéket teremt az AI, emberéleteket ment meg és globális kríziseket old meg. Vajon leépíti az értelmünket és pusztulásra ítél minket a technológia, vagy éppen, hogy megment a pusztulástól? Felemészt vagy felemel az egyre fejlettebb mesterséges technológia? A Hatszemszög októberi - 2022-ben harmadik - alkalmán erről gondolkodtunk közösen.
A tudományt Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató, a művészetet Szauder Dávid médiaművész, a gazdaságot pedig Kovács Gyula „mesterséges intelligencia evangelista” képviselte.
Az esemény a „Nem vagyok robot.” A szingularitás határain kiállításhoz kapcsolódik.
TUDOMÁNY: Dr. Veszelszki Ágnes nyelvész, közgazdász, kommunikációkutató
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen docens. Kutatói munkásságát a digitális kommunikáció vizsgálatával kezdte, később a marketing és a nyelvészet kapcsolódási lehetőségeit tárta fel; újabban pedig a tudománykommunikáció és a vizuális manipuláció témakörét kutatja. 2017-ben alapította a TudCom tudománykommunikációs, 2021-ben a CGI-Deepfake kutatócsoportot. 9 könyv szerzője, 15 kötet szerkesztője, 160 további tudományos tanulmányt írt. Jelenleg a deepfake és az AI témaköre érdekli a leginkább.
MŰVÉSZET: Szauder Dávid médiaművész
Művészettörténetet és intermédiát tanult az ELTE-n és a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ösztöndíjas hallgatója volt a neves MediaLabnek Helsinkiben. Tanított a babelsbergi filmegyetemen, művészeti vezetőként dolgozott a Collegium Hungaricum Berlinben. Jelenleg a berlini Momentum Galéria művésze és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros digitális művészeti tanácsadója. Alkotásaiban az emberi emlékezet, a technológia és a társadalom összefüggéseit vizsgálja interdiszciplinális művészeti eszközökkel. Legfontosabb sorozata a ’Failed memories’ (Csorbult emlékezetek), amelyet 2014-ben a párizsi Centre Pompidouban is kiállítottak, illetve az Oxford University Press kiadásában megjelent (2021) ’Themes of Contemporary Art: Visual Art after 1980’ című kiadványban elemeztek. Számtalan nemzetközi kiállításon résztvett, jelenleg az érdeklődése középpontjában a mesterséges intelligencia képalkotásának elemzése és szintetizálása áll.
GAZDASÁG: Kovács Gyula, „mesterséges intelligencia evangelista”, a Neuron Solutions társalapítója
Mérnöki tudományokat tanult a Széchenyi István Egyetemen, de villamosmérnöki végzettsége mellé közgazdász diplomát is szerzett a Miskolci Egyetemen. Egyetemi évei után a hírközlési hatóságnál szerzett tapasztalatokat, majd közel 20 évig egy multinacionális távközlési vállalatcsoport csapatát erősítette változatos szerepkörökben. Bár tervezőmérnökként kezdte pályafutását, a gépek felől nagyon gyorsan az emberek felé fordult és különböző közép- és felsővezetői pozíciókban segítette a vállalat fejlődését, majd stratégiai tanácsadóként továbbvitte a családi örökséget a tudásátadás, oktatás és mentorálás terén. 2018-ban társalapítóként vett részt a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazására fókuszáló Neuron Solutions elindításában, melynek jelenleg is ügyvezetője. Szívügye a technológia okos és felelős felhasználása, így a Neuron színeiben szívesen vállal oktatói, előadói tevékenységet.
Hozzászólások