Orovica Szilárd ajánlója a tanulási folyamatról

Szókratész szerint az igazi bölcsesség tudni azt, hogy nem tudunk semmit. Hiszen minél többet tudunk, annál inkább rájövünk, mennyire keveset is tudunk valójában a világról.  

Gyakran megesik, hogy két ember nem ért szót egy témában: az egyik nem érti, amit a másik mond, a másik pedig nem érti, hogy az első mit nem ért. Ilyen esetben ők egyszerűen csak különböző tudásszinten állnak, és ezért nem értik, hogy mit nem értenek. Ez egy fontos felismerés, amelyet a tanulási folyamat elmélete is alátámaszt. Noel Burch, az amerikai Gordon Training International szakembere már az 1970-es években kifejlesztette a "Négy kompetenciaszint" elméletét, amely leírja, hogyan tanulunk valamit és milyen fázisokon keresztül haladunk, amíg valóban értjük a dolgokat. 

Az elmélet szerint, a tanulás négy fázisán megyünk keresztül, minden fázist pedig egy autóvezetési példával illusztrálok, mert ebben sokunknak van tapasztalatunk, és legtöbben el is jutottunk a tudás 4. fázisába: 

1. Azt sem tudom, hogy nem tudom. Az ismeretlen tudás szakasza. Ebben a fázisban nem is hallottunk még bizonyos témáról, annak a létezésével sem vagyunk tisztában, így nem is tudjuk, hogy tudnunk kellene róla valamit.  

Rossz intuíció szakaszának is nevezik, mert az egyénnek nincs elegendő tudása vagy tapasztalata ahhoz, hogy jó döntést hozzon, így az intuíciója rosszul működhet.  

Az első autómobil feltalálása előtt az embereknek fogalmuk sem volt arról, hogy nem tudják, hogyan kell autót vezetni.  

2. Tudom, hogy mit nem tudok. A tudatos, de nem jártas szakasz. Ekkor már ismerjük a témát, de még nem rendelkezünk elegendő tapasztalattal ahhoz, hogy jól értsük, és a kapcsolódó tudást sem szereztük meg.  

Rossz analízis szakaszának is nevezik, mert az egyén képes az alapokat megérteni, de még nem rendelkezik elegendő tapasztalattal ahhoz, hogy helyesen értékelje a helyzetet. Ez gyakran vezethet rossz döntésekhez vagy hibás megközelítésekhez.  

Ilyen fázisban vannak azok, akik jogosítványt szeretnének, de még a tanfolyam előtt állnak. 

3. Tudom, hogy tudom. A tudatos és jártas szakasz. A már megszerzett tudásunkat tudatosan, odafigyelés mellett tudjuk alkalmazni. Jó analízis szakaszának is hívják, mert ekkor az egyén már rendelkezik elegendő tapasztalattal ahhoz, hogy helyesen értékelje a helyzetet és jó döntést hozzon. Az analitikus megközelítés segít az egyénnek abban, hogy hatékonyan dolgozzon. 

A vezetési példánál maradva megszereztük a jogosítványunkat, és nagyon odafigyelve ki merünk hajtani a forgalomba, de egy hirtelen vészhelyzetben még a fék helyett a kuplungra lépünk.  

4. Már nem is tudom, hogy tudom. A tudattalan jártasság szakasza. Ekkor már annyira jártasak vagyunk a témában, azt tudat alatt is reprodukálni, használni tudjuk.  

Ez a jó intuíció szakasza, ahol az egyén már annyira jártas a témában, hogy az intuíciója rendkívül hatékony és eredményes. Az egyén nem igényel szándékosan gondolkodást vagy elemzést, mert a tudása már automatikus és intuitív módon működik. 

Példánknál maradva, úgy tudjuk nagy biztonsággal elvezetni az autót, hogy közben tudunk már beszélgetni az utasainkkal is.  

Az elmélet alapján látható, hogy amikor alaki értetlenkedik velünk szemben, az sokszor csak annyit jelent, hogy ő a téma tudásának csak az első fázisában van. A helyzet viszont fordítva is elsülhet: a beszélgetés során kiderülhet, hogy pont nálunk hiányzik egy tudás, amivel a partnerünk pedig már rendelkezik, és így mi vagyunk azok, akik a téma egyik aspektusát nem is ismertük, és erről nem is tudtunk. Így mi vagyunk azok, akik azt sem tudjuk, mit nem tudunk. 

Még több tudnivaló az elméletről: https://www.gordontraining.com/free-workplace-articles/learning-a-new-skill-is-easier-said-than-done/