Az e-kereskedelem egyre jelentősebb szeletét uralja a teljes kereskedelemnek, de vajon mik lesznek az idei év meghatározó trendjei, és milyen növekedésben bízhatnak az ágazat képviselői? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad Pintér Róbert, a KÜRT Akadémia E-kereskedelem képzés vezetőjének hagyományteremtő jelleggel indított Trendspotting kutatása.

Mi hívta életre az e-kereskedelmi trendspotting kutatást?

Ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor azt kellene mondanom, hogy a kényszer szülte, mivel a korábbi munkahelyeimnek köszönhetően rengeteg kutatási anyaghoz fértem hozzá, de amikor váltottam tavaly év végén, az egyben azt is jelentette, hogy a kutatási eredményekhez sem tudok már olyan szinten hozzáférni, mint korábban. Továbbá azt is észrevettem, hogy bár számos olyan kutatás van, ahol a vásárlókat és a kereskedőket kérdezik meg az aktuális helyzetről, olyan kutatás viszont még nincsen, ahol az ágazat szakértőitől kérdeznék meg, hogy mit gondolnak a szektorról és a várható trendekről. Innen jött a gondolat, hogy akkor csináljunk egy ilyen kutatást. Így első körben a KÜRT Akadémia E-kereskedelem képzésének oktatóit kértem fel arra, hogy válaszoljanak néhány kérdésemre. De a jövőben a szakértők körét bővíteni fogjuk és a tervek szerint minden évben januárban és az őszi szezon kezdetén fogjuk publikálni a KÜRT Akadémia e-kereskedelmi trendspotting kutatásának eredményeit.  

Mi a KÜRT Akadémia e-kereskedelmi trendspotting kutatása?
Pintér Róbert, az E-kereskedelem képzésünk vezetője a képzés oktatóit kérdezte meg 2022 tavaszán arról, hogy milyen hazai és nemzetközi trendeket látnak az e-kereskedelemben 2022-ben. A jövőben is szeretnénk felmérni ezeket a trendeket, a válaszadók körét pedig kibővíteni még több szakértővel.

Mire voltál kíváncsi a kutatás során?

A kutatás elején spontán, majd irányított módon is megkérdeztem a szakértőket, hogy szerintük, melyek azok az irányok, amelyek meghatározó erővel fognak bírni hazánkban, és ezzel szemben melyek ezek a trendek nemzetközi szinten, amik idehaza még nem érezhetőek, de idővel jönni fognak. A megkérdezések során a legmeghatározóbb hazai tényezőnek az inflációt és a növekvő üzemanyagárakat említették a szakértők, de a munkabérek növekedését és a logisztikához kapcsolódó tényezőket is (csomagátvételi lehetőségek, hatékony áruellátás) sokan említették, míg nemzetközi szinten a BNPL (buy now, pay later) megoldásokat, a nemzetközi fulfillmentet és az egyedi fizetési megoldásokat emelték ki. Tehát míg hazánkban inkább az általános gazdasági hatások azok, amik erősebbek, addig nemzetközi szinten inkább az e-kereskedelem specifikus tényezői.

Az elmúlt évek mindennek voltak nevezhetők, csak eseménytelennek nem, gondolok itt a Covid-világjárványra és a lezárásokra, a szomszédunkban dúló ukrán – orosz háborúra, és a növekvő gazdasági válságra, aminek még csak a felszínét súrolgatjuk. Milyen tendencia figyelhető meg az e-kereskedelem növekedésében?

Átlagosan azt lehet elmondani, hogy évről évre növekvő tendencia figyelhető meg, és az eddigi események csupán csak a növekedés mértékét tudták befolyásolni. Míg átlagosan idehaza 15-20%-ot tud nőni az e-kiskereskedelmi piac évről évre, addig vannak olyan időszakok, mint például a 2008-2009-es nagy gazdasági válság volt, amikor ennek a mértéke kevesebb volt, de vannak olyan időszakok is, mint például a 2020-as év a lezárások okán, ahol viszont kétszer akkora volt az e-kereskedelem növekedése. A kutatásból az derül ki, hogy a szakértők egy átlagos 11-15%-os forgalmi növekedésre számítanak 2022-re, bár eléggé szórnak a várakozások (0-5% és 26-35% között).

Mit gondolsz, meddig tartható ez a nagyjából 20%-os növekedési ütem és meddig tud növekedni az e-kereskedelmi piac, mikor érheti el a teljes méretét?

Ha a teljes e-kiskereskedelmet nézem, akkor az átlagos éves 20%-os növekedéssel 2029-re érnénk el az 50%-ot (tehát minden második forintot a kereskedelemben online költenének el a vásárlók) és 2033-ra meghaladnánk a teljes 100%-ot, ami lehetetlen. Emiatt is gondolom, hogy az előttünk álló évtized nagyon izgalmas lesz, mivel az ágazat el fog érni egy olyan pontot, amin felül már nem tud ugyanolyan dinamikusan továbbra is teret hódítani, és emiatt egy másfajta növekedésbe fog kezdeni. Magyarul nem a torta mérete fog nőni, hanem a nagyjából ugyanakkora „tortáért” fog menni a küzdelem.

Ez mit jelent mondjuk azoknak a szerepelőknek, akik most gondolkoznak abban, hogy belevágnak az e-kereskedelembe? Nehezebb most már becsatlakozni a körforgásba?

Szerintem egyszerre nehezebb és könnyebb is. Az e-kereskedelem kapcsán - ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni - 3 fő pillért kell megemlítenünk, amik egy jól működő rendszer kialakításához szükségesek. Az első az a technikai háttér, gondolok itt magára a webshopra és üzemeltetésére. Míg korábban egy webshop elindításához nagyobb energia- és pénzbefektetésére volt szükség, valamint valamivel kevesebb opció állt a rendelkezésre, addig a most becsatlakozóknak sokkal könnyebb dolguk van, és sokkal többféle opcióból választhatnak. A második fő pillér a logisztika kialakítása. Itt is hasonlóan, mint az első kategóriánál, a most becsatlakozók olyan szempontból jobb helyzetben vannak, hogy ma már meg vannak a jól működő best practicek, hazai fulfillment megoldások, amelyekkel működni tud a gépezet. A harmadik fő pillér az a marketing, és bár itt is megvannak a jól bevált módszerek, számolnunk kell egy nagyon erős reklámzajjal, amely komoly erőfeszítéseket és komoly erőforrásokat tud elvenni egy most becsatlakozó szereplőtől.

Tehát azt gondolom, hogy bizonyos szempontból egyszerűbb belépni, hiszen az építőelemeket odaadják, míg bizonyos szempontból nem, hiszen ezekből az építőelemekből sokkal nehezebb valami egyedit és figyelemfelkeltőt kialakítani, hiszen hatalmas már most is a verseny és ez csak erősebb lesz.

Hol tart most Magyarország, a nemzetközi szintekhez képest az e-kereskedelemben?

Hazánkban most 10% részesedése az e-kereskedelemnek a teljes kereskedelmi forgalomhoz képest. Ezzel valahol a középmezőny alsó részén vagyunk. Ez abszolút nem baj, mert így van hova fejlődnünk. De, ha azt veszem figyelembe, hogy az e-kereskedelem Kínában 50%-os aránnyal bír, és legfejlettebb kelet-közép-európai országként Csehország már 15% körül tart, akkor valóban hosszú út áll még előttünk.

Miben tudja a fejlődést biztosítani a KÜRT Akadémia e-kereskedelem képzése a hazai résztvevőknek?

A képzés elsősorban nem a kicsi, most becsatlakozni kívánó, vagy a közepes méretű e-kereskedőknek szól, hanem leginkább azoknak a nagyvállalatoknak, ahol szeretnének milliárd forint feletti profitot termelő e-kereskedelmi rendszert kialakítani. A képzésre jelentkezők egy átfogó képet kapnak a sikeres e-kereskedelemhez szükséges területek feladatairól, ezáltal jobban megértik, hogy mik a saját cégüknek a korlátai, milyen tényezők azok, amelyek a sikerhez vezethetnek, és melyek azok a pontok, amelyekre muszáj nagyobb figyelmet fordítaniuk. Tehát a képzés végeztével sokkal jobban átlátják a folyamatokat és hatékonyabban tudnak dolgozni.

Szívesen tanulnál szakértőinktől? Átfogó képet kapnál a hazai e-kereskedelmi piacról esettanulmányokon keresztül? Akkor ismerd meg E-kereskedelem képzésünket!

Érdekel az E-kereskedelem képzés