Interjú Németh Rékával, a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. ügyvezető igazgatójával Agilis vezetők képzésünkről

Németh Réka több okból is különleges hallgatónk: egyrészt már végzett Data Science hallgatóként jelentkezett Agilis vezetők a digitális korban képzésünkre – ami 2022 tavaszán indul utoljára ilyen formában! Másrészt egy állami cég vezetőjeként vágott bele a tanulásba – a szigorú szabályok és a sok kötöttség mellett keresi, hol van helye az agilis szemléletmódnak. Harmadrészt igazán önkritikus, egy olyan vezetőt ismerhettünk meg személyében, aki felismeri, hogy neki miben kell változnia ahhoz, hogy utána a vállalaton belül is elindulhasson a transzformáció. Ő mesél most nekünk a képzési tapasztalatairól, és többek között arról, hogy miért a Design Thinking módszertant választotta záródolgozata témájául.

„Mit keresek az agilis vezetők képzésen egy állami cég vezetőjeként?” – tetted fel a kérdést a vizsgaprezentációdon. Mi a válaszod rá?

A tanulás, a fejlődés az egyik állandó elem az életemben, akár ennyi is elég lenne oknak. Alapvetően az állami cégekről él az emberek fejében egy olyan gondolat, hogy a többségük őskori elveken szerveződött, az adminisztrációs kötelezettség felülírja a cselekvési lehetőségeket, és hogy a hierarchiához kötött szabályok megölik a kreativitást. Szerencsére azért ez már nincs így. Az viszont tény, hogy ami állami, az sokszor hatósági jellegű vagy közszolgáltatás, ahol szigorú szabályok vannak, így az agilitás finoman szólva sem az az irány egy vezető számára, amelyet követnie kellene. Meg lehet találni azért a helyét. Én emiatt jöttem a képzésre: hogy megtaláljam azokat a területeket, ahol alkalmazhatom az agilis gondolkodásmódot, ahol az igenis bele tud férni egy formalizált világba is.

Miért a KÜRT Akadémiát választottad?

A KÜRT Akadémia egy brand a felnőttoktatásban. Szerencsére nekem már volt korábbi tapasztalatom más képzésetekkel, így azt is pontosan tudtam, hogy nemcsak tudást szerezhetek majd, hanem olyan szakemberektől tanulhatok, akiket maximum külföldön tudnék elérni. A képzésvezetőitek pedig egyben mentorok is azok számára, akik nem szűnnek meg az oklevél megszerzése után sem érdeklődni az adott téma iránt. Szerencsém volt a csoporttársakkal is minden alkalommal, networking erejében is erős a KÜRT Akadémia. Az előadásaitokra egyébként a kollégáimat is szívesen küldöm, és remélem, hogy lesz a cégtől még más is, aki nálatok tanulhat majd.

Hogyan lehet helye az agilitásnak egy eléggé kötött, szabályozott területen? Mit adott a képzés az agilitással kapcsolatban, mit tudsz átültetni a gyakorlatba?

Az agilitás igazából nem is módszer, hanem egy gondolkodásmód. De mint ilyen, nem evidencia, hogyha megtanulja az ember az alapjait, akkor majd csak úgy jönni is fog a különböző helyzetekben. Nem fog. Még akkor sem mindig sikerül alkalmazni, ha kifejezetten odafigyelek rá, mert egész egyszerűen eddig máshogy működtem. A maximalizmusom sem teszi könnyűvé a hibázás elfogadását, a sprintekben tervezés pedig szintén egy olyan dolog, aminél nekem mindig nagyobbra törő terveim voltak – mindent akartam azonnal és egyszerre. A képzés rámutatott, hogy sok esetben én vagyok a gátja a folyamatoknak, hogy nekem kell változnom vezetőként ahhoz, hogy a szervezet sikeresebb és harmonikusabb tudjon lenni. A képzésből gyakorlatilag majdnem mindent magammal tudok hozni a vezetői munkám területére, de a szakmai tevékenységeimnél is hasznát fogom venni – amikor csak projekttag vagyok, különösebb felelősség nélkül.

Mely témák, előadások voltak emlékezetesek számodra?

A design thinking magával ragadott, a témáról már a képzéssel párhuzamosan is többet olvastam, és szerintem ez már az életem része is marad. Az ügyfélélmény a közszolgáltatás jellegű feladatoknál, mint amilyenekben az én cégem is tevékenykedik, nem volt eddig fontos. Az előírások, szabályok betartása, az átláthatóság és diszkriminációmentesség igen. Most apró lépésekben megpróbálom majd kicsit átmozgatni a működésünket, mert én látok ennek a gondolatiságnak itt is helyet. Aztán meglátjuk, lehet, hogy tévedek… Bár nem agilis módszer, de a generációk közti különbségekről is jó volt hallani. Tudjuk, hogy nem vagyunk egyformák, de ennyire plasztikusan még senki nem tolta az arcomba, hogy mennyire nem. Napokig azon töprengtem, hogy az olyan tanulósabb, kötöttebb szabályrendszerű területeknek, mint amilyen a vasút is, mi lesz a jövője. Ha ennyire máshogy működnek a fiatalok, hogy tudjuk majd őket megszólítani.

Az adatalapú működés is a képzés fontos része. Ti is sok adattal dolgoztok – miben adott inspirációt a képzés ezzel kapcsolatban?

Az adatos irányt már egy korábbi, Data Science képzésen magamhoz vettem a KÜRT Akadémián, nem is engedtem el. Azóta vannak publikussá tett, adatalapú riportjaink is, illetve a vezetőtársaim számára napi riportokat és egyéb, egy-egy aktualitásra reagáló összefoglaló elemzést is készítünk. Ezek még inkább historikus megközelítésűek, de egészen mélyre le lehet fúrni az adatok szintjén, és egyszer talán – az is lehet, hogy nem nálunk, hanem más vasútszerelmesnél – összeállnak az összefüggések, amelyek mentén a rendszer fejleszthetővé válhat. Az adatozás célja mindig az egyszerűbbé, biztonságosabbá, átláthatóbbá tétel. Most a cégnél egyre több területen elindulunk az automatizálás irányába is, hiszen az informatikai folyamataink egy része már nem igényel humán beavatkozást. Csak nehéz ez, a hatósági jellegű eljárásokban az embernek kell ott lennie, nem a gépnek. Nálunk egy kicsit a gép is besegít.

A vizsgamunkád címe: A Design Thinking bevezetési lehetőségei egy közszolgáltatónál – miért gondoltad, hogy a Design Thinking módszertanra fókuszálsz?

Nem volt evidencia, hogy erről fogok írni. Bogár Bence előadása után azonnal el is kezdtem kicsit mélyebben foglalkozni a témával, már van egy egész polcnyi szakirodalmam. De minél többet olvastam, annál több lett a kérdésem, és minél több a kérdésem, annál kevésbé lett a téma alkalmas arra, hogy záródolgozat szintjén értekezzek róla – de azért mégis megpróbáltam. A közszolgáltatás amúgy sem az a terület, ahol az ügyfélélmény kimondva is célként jelenik meg. Van benne egy szolgálat jelleg, de hogy belehelyezkedjünk más bőrébe, az nincs. Nem feladat. Jusson el az ügyfél vonata A-ból B-be, kapjon hozzá konfliktusmentes menetrendet, legyen mellé egy árajánlat, aztán jó napot. Leegyszerűsítve. Ennél azért már intuitív módon is többet tettünk az évek során, szerintem a vasútvállalati ügyfeleink sem cáfolnának meg, és most jó lehetőségnek tűnt, hogy kicsit szakmaibb alapokon folytassuk. A kapacitáselosztás ettől még nem lesz egy jól menő étterem, a megrendelőinket pedig nekünk is tanulni kell a szó jó értelmében véve ügyfélnek tekinteni.

Miként tudod ezt a módszertant átültetni a mindennapokba? Milyen hatása van a munkavállalókra?

Mi közszolgáltatóként nem versenyzünk, ezt a szolgáltatást csak tőlünk lehet a piacon igénybe venni. Könnyű és nehéz helyzet is egyben. Végül csak arra a vezetői dilemmára koncentráltam a nagy halmaz helyett, hogy a szolgáltatásainkat igénybe vevőket hogyan tudjuk ügyfélként kezelni, hogyan tudjuk az empatizációt mint olyat egy közszolgáltatás esetében értelmezni. Bevontam a kollégáimat is, és abszolút pozitív csalódás volt a sok visszajelzés. Valójában a módszertani alapok ott vannak bennük, nekem vezetőként csak felszínre kell segítenem ezt a tudást. Szóval a vizsgamunkám életútja folytatódik.

Miben befolyásolja a szolgáltatásaitok fejlesztését ez a módszertan?

A szolgáltatásaink jelentős része jogszabály által definiált. Az a nagyon nem mindegy, hogy hogyan és milyen módon vonjuk be a jövőben a vasútvállalatokat azok alakulásába, hiszen minden gyakorlatilag értük van, mégis kicsit alárendelt szereplői jelenleg a rendszernek. Kis lépésekben fogunk haladni, nyilván nem a mélyvízben tanulunk meg úszni: olyan területeken kezdünk bele a design thinking alkalmazásába, amelyek csak kiegészítésként vannak jelen a cég életében. Itt kapcsolódva az adatalapú gondolkodáshoz is, hiszen információkat tudunk számukra átadni olyan módon, ahogy ez nekik komfortos és valóban értéket teremt. Itt fontos hangsúlyoznom, hogy bár az ügyfélélmény hatásai elvileg egy cég szempontjából értelmezettek, esetünkben a teljes vasúti értékláncot kellene hozzá vizsgálni. Nekünk forintális hasznunk nem keletkezik abból, ha elismerik a munkánkat, de ha a többi szereplőnél hozzáad a működéshez az, amit mi extraként nyújtani tudunk, az már jó. Persze éppen ezt a legnehezebb elfogadtatni, mert ez további előrelépést jelenthet a kötelező feladataink teljesítésének milyenségét illetően ugyan, de nyilván nem kötelező.

Bogár Bence előadásán kívül melyik előadó, téma volt nagy hatással rád?

Mizsei Szabolcs képzésvezetővel hatalmas szerencsénk volt, az ő összefoglalói alapján tudom visszaidézni, hogy ki miről beszélt, ki kicsoda volt az oktatásunk előadói közül. Ráadásul a fontos üzeneteket éppen annyiszor mondta el, hogy akkor is megtanulta az ember, ha oda sem figyelt. Persze mind odafigyeltünk. Nagy-Rácz István iránti rajongásom már a korábbi képzésen megteremtődött, őt bármikor, bármilyen témában szívesen hallgatom, meggyőződésem, hogy egy kerti munka kurzust is simán áttenne adatalapra, hatalmas a tudása. Tari Annamária és a generációs különbségek nem nyugtattak meg, biztosan jobb lett volna nem tudnom az egészről, de hallanom kellett ahhoz, hogy egyáltalán esélyem legyen készülni a jövőre. Kovach Anton gyorstalpaló scrumja is gyökeret vert, de nem én szeretném kamatoztatni – más kollégáimnak viszont szüksége lesz erre a tudásra. Lassan felsorolok mindenkit…

Milyen volt a közösség a képzésen?

Szuper. Elég széles spektrumon mozgott a képviselt cégek köre, de ez inkább hozzáadott az egészhez. Ráadásul nagyon jó karakterek voltak a csoportban, biztosan lesznek olyanok, akikkel a későbbiekben is tartom majd a kapcsolatot. Mindig tudtunk nevetni, de komolyan összedolgozni is, ami szintén fontos. Ráadásul én a képzés egy jelentős részét online hallgattam, és így sem éreztem, hogy kevésbé lennék a közösség része.

Kinek ajánlanád a képzést?

Minden olyan vezetőnek, aki szeretne hatékonyabban jelen lenni a cége életében, és nem tekintélyelvűen szeretné a rá bízott embereket irányítani. Minden olyan vezetőnek, akiben valaha is felmerült már a kétely, hogy jól csinálja-e, amit csinál, vagy aki érezte magát eszköztelennek egy-egy helyzetben. Valójában minden vezetőnek, azt hiszem.

Agilis vezetők a digitális korban képzésünk 2022. április 28-án indul utoljára jelenlegi formájában – utána megújulunk, de részleteket később árulunk el. Jelentkezz mihamarabb, ha nem akarsz kimaradni az eredeti élményből!

Érdekel az agilis vezetők képzés